A dinnye és a szőlő evői – Bartolome Esteban Murillo

A dinnye és a szőlő evői   Bartolome Esteban Murillo

A “Dinnye és a szőlő evői” Murillo legjobb festményei közé tartoznak. Itt megpróbálta megoldani egy olyan problémát, amelyet még nem állított fel – a természet természetes fényben való ábrázolásának feladatát. A kép mindkét kis hőse a földön ül. Az árnyékba merülnek, és fokozatosan világítanak a kép jobb szélére. Nem halljuk, hogy mit beszélnek a fiúk, nem ismerjük a kapcsolatukat, de a szerző annyira vizuálisan közvetíti beszélgetésüket festõeszközökkel, annyira élénken festi a karakterüket, hogy szándékunk szerint úgy tűnik, hogy ezeket a régi dolgokat már régóta ismerjük. A “helyzet mestere” itt látszólag egy dinnye fiú.

Elmondják nekünk erről és a barátjára nézett – felülről lefelé mutató – arccal kissé gúnyos kifejezést, valamint arról, hogy a dinnye az ölében fekszik. Ellenkezőleg, elvtársa arcán határozatlanság van írva. Mindazonáltal megpróbálja elrejteni a nőt azzal, hogy túlzottan pánikszerű mozdulattal szőlőkefét küld a szájába.

A sárgadinnye és a szőlő evői Murillo hűvös stílusának születését említik, amely híressé tette őt. Az “Evők” – ben már egy teljesen új módon, az előző időszak festményeivel összehasonlítva, megközelíti a fény-levegő effektusok létrehozását, de mégsem teljes mértékben teljesíti a maga számára kitűzött feladatokat. Murillo nyilvánvalóan úgy érezte, hogy nem tudja elérni a fény és a levegő kívánt érinthetőségét. Vastag, pépes kenettel dolgozott, világos határokat igényelt a légköri környezet és a térfogat között. Természetesen egy ilyen kenet nem járult hozzá a “légossághoz”.

A Sárgadinnye és a Szőlő evőkben Murillonak azonban meglehetősen eredeti módon sikerült megkerülnie ezt a nehézséget. Szétszórt virágfoltokat és különféle intenzitású árnyékokat festett a vászonra. Az így létrehozott “foltos” effektus sikeresen utánozta Murillo jövőbeli légifilmját. Érdemes megjegyezni Murillo festményének különleges melegségét is, amely a nézők sok generációját elbűvöli. A mesternek nagyrészt a primernek köszönhetően sikerült elérnie ezeket a csodálatos hangokat.

Sevilla-ban a lencseolajjal és ragasztóval kevert fazekas agyagot használták. Egy ilyen alapozó rózsaszínű-barna árnyalatot adott a festménynek. Mellesleg ez az árnyék teszi könnyedén megkülönböztetést Diego Velazquez, a híres Murillo sevilla-alkotásaitól Madrid festményeiről.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)