A művész portréja K. A. Korovin – Valentin Serov

A művész portréja K. A. Korovin   Valentin Serov

Valentin Aleksandrovich Serov többször készített portrékkal, amelyek korának legnagyobb művészei és írói tehetségei voltak. Erre példa a Konstantin Korovin arcképe, amelyet a festőművész 1891-ben festett. A portré megtekinthető a moszkvai Tretjakov Galéria meglátogatásával.

Valentin Serov ecsetének portrék mindig tele vannak mélységgel, belső, szellemi tisztasággal. Ezek mindig magasan képzett művek.

“Konstantin Korovin arcképe” Korovin művészét nemcsak tehetséges festőként mutatja be, hanem egy közeli emberként, mindennapi gondokkal, aggodalmakkal, olyan személyekkel, akik nem félnek attól, hogy egyszerűek, sebezhetőek, valósak legyenek.

A portré meglehetősen éles grafikus módon készül. A kép szinte fekete-fehér, és körvonalazza a fehér és a fekete éles kontrasztját. A világos árnyék “rögök”, elsősorban a művész alakja körül, szürkés ködre hasonlítanak. A színes rétegek alkalmazása során a gondatlan, néha durva durva keltetés élesíti az észlelést, és közelebb hozza a képvászon a valósághoz, amelyet csak egy dimenzióval lehet legyőzni – az idő dimenziója és ez a kép életre kel.

Serov vászonjai néha meghökkentnek a realizmusukkal, a képekből származó különleges légzés.

A “Konstantin Korovin arcképe” esetében nemcsak a fekete-fehér kontrasztját jellemzi, hanem a színek saját maga által épített kontrasztját is. Nagy mennyiségű fehér ütközik egy fekete mennyiséggel, erős konfrontációt képezve. A művész imázs egyfajta kombinációja, ennek a komplex kolorista ellentmondásnak a metszete. A festő megjelenésében van ez az örök fekete-fehér kontraszt. Egy ilyen színséma a kép bonyolultságát megduplázza, megkétszerezi a teret, és nemcsak a valóság részévé teszi, hanem szimbólumot, a bináris, azaz a bifurkáció jeleit.

A portré olyan állandó kontrasztú párokra hivatkozik, mint a fény és az árnyék, a fekete-fehér. A kontraszt befogadása révén látjuk a művész karakterét, rejtett belső tevékenységét, szilárdságát, az érzések magabiztosságát. Korovin arcképe színezetben aszkéta, szegény. Az érdekes árnyalat-kombinációk itt nem a legfontosabb dolog. A vászon közepén a művész képe, a tekintete, szándékosan elsötétítve, mint a mélység pillantása, a sötétség vastagságán átnyúló tekintet, a riasztó, erős, áttört pillantás.

Konstantin Korovin művészi képe nyitottnak, élesnek, élénk grafikára emlékeztette, szigorú, világos és pontos. Lehetséges, hogy éppen ilyen tulajdonságok voltak maga Konstantin Korovin. Konstantin Korovin képe világosnak bizonyult. Előttünk egy gyönyörű, tehetséges művész, akinek álcázása során szigorú erejét, a kreatív gondolkodás mélységét, szilárd bizalmát és meggyőződését olvasom a művéből.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)