Salvador Dali festménye “A Tetuan csata” egy ironikus utalás Mariano Fortuni művész azonos nevű festményére. Mindkét festmény telek az 1860-ban történt történelmi eseményre nyúlik vissza – a marokkói Tetuan város spanyol meghódítására.
Dali munkája nem túl hasonló a forráshoz. Ez különbözik a vászon arányában és a közeli képek jelenlétében, amelyek nem szerepelnek a vászon Fortune-n. És természetesen a kép tele van horizontális motívumokkal és automatikus idézetekkel, amelyeket a művész nagyon szeret. A dombokon túl, a horizonton a Gála kolosszális alakja áll. Egy enyhe mosollyal rendelkező nő az előtte zajló akcióra néz, és mintha megáldja a csata résztvevőit. Mögötte, közvetlenül az égből, a lovasság láva önt a csatatérre.
A kompozíció középpontjában a művész lábakkal viselt lábtámaszt helyezett el, amelynek arányai valószínűbben a szöcske lábára emlékeztetnek, mint az emberi végtagra. Lábától nem messze egy száraz fa emelkedik fel az ágakon. A láb szinte a végtelenig folytatódik, és a vászon bal szélén érkezik ugyanolyan furcsa méretű kézzel, amely összenyomja a pengét. A kép egy rakás lovas figurákat szorongat, amelyek előre fegyverkeznek. Az előtérben szereplő két ábra felismerheti Dali-t és Gálát.
Kedvenc paranoid-kritikus módszerével a művész a számok körvonalait a számok körvonalaiba rögzítette. Ezek szétszórtak a vászonon, láthatóak a harcosok hajlított karjaiban, a fegyverek szorításában, a táj elemeiben és az árnyékban. Egy figyelmes néző a vászonon számos hetet és egységet találhat. Az első és a középső síkon egy, öt, nyolc darabot látunk. Gála ruháit az “X” jel díszíti. Abban az időben Dali szereti a numerológiát és a számok varázslatát. Vannak részletes tanulmányok, amelyek a kép minden alakját kezelik, és több jelentési rétegbe fektetik őket. Tehát maga Dali korrelálta a hetet a “Velazquez számmal”, valamint testvérének életkorával, aki gyermekkorban meghalt. A kettõ kettõt jelöl.