Alonso Hercilla y Zuniga II. Fülöp udvari költője volt.
Pályafutását a spanyol bíróságon kezdte egy oldalán a koronahercegnél, később II. Fülöp királynál.
Alonso Hercilla y Zuniga részt vett a chilei háborúban, az Araucan háború néven ismert. Visszatérve Spanyolországba, írta az “Araucan” verset. Ez a munka lényegében a társaság naplója volt, költői formába öntve. Az “Araucana” a spanyol reneszánsz legkiemelkedőbb epikus versének és az Amerikáról szóló első epikus versnek tekinthető.
El Greco ecsetének portréja középkorú költőt ábrázol egy babérkoszorút koronázva költői tehetsége elismeréseként. A néző nem egy kényeztetett udvarlót lát, hanem egy szigorú harcosot, aki nem szokott megvilágosítani az uralkodókat. A babérkoszorú és a fehér gallér elválasztja az arcot a sötét háttértől és a fekete köpenytől.
A nehéz élet ráncolta költő harcosát. Úgy tűnik, hogy a költő átható szeme a néző lelkében olvasható.
Alig néhány év telt el a portré készítése után, és 1594-ben Alonso Hercilla y Zuniga, az elismert bírói költő szegénységben meghalt.