A Jean-Baptiste Dreams a 18. század második felének francia festészetében a szentimentális-erkölcsi mozgatórugó vezetõjeként lépett be a mûvészet történetébe. A művész munkái mindig moralizálnak. Megszerezték a Diderot dicséretét, és óriási népszerűségnek örvendtek.
Az orosz utazó mecénások megrendelték a művészhez portrékukat, szívesen vásárolták meg alkotásait. A Jean-Baptiste Dreams Tournusban született, a Grand Donton, majd a Párizsi Akadémián a Natoirral festett. A legjobb munkákat a művész készítette az 1760-1780-as években. A néha túlságosan egyértelmû moralizálási és érzelmi képességükhöz virtuozos készség jellemzi őket. Kompozícióinak ragyogóan épített álmából alkotott munkája mindig kifinomult színű, a mindennapi és mindennapi részletekre való figyelem meghökkent a nézőt.
A művész tehetsége a világítás továbbítása terén, a fény-levegő közeg képét néha összehasonlították még Rembrandt páratlan művészetével. Ugyanakkor, mindig, mint az “Atya átok” című filmben, Jean-Baptiste Dreams a színházi melodráma, a szentimentális oktatás szellemében értelmezte a cselekményt. Hű maradt ehhez az elvhez még akkor is, amikor a társadalom korszakának szelleme és ízlése valami mást igényelt. Egyéb híres művek: “A halott madarat gyászoló lány”. 1765. Skócia Nemzeti Galéria, Edinburgh; “Egy levél lány.” 1764. A Puskin Múzeum. A. S. Puškin, Moszkva.