A kép telekje egy Puskin sorban újracsomagolható: “Vége van: nincs kapcsolat közöttünk.”
A művész felhívja a néző figyelmét a karakterek érzelmi állapotára. Az ember zárva van a világtól, tapasztalatai mélyen benne vannak, fizikailag és érzelmileg bezárva, őt a néző nem azonnal veszi észre. Egy nő éppen ellenkezőleg, a kompozíció középpontjában áll. Arca tele van közömbösséggel. Csak egy enyhe zavart elárul az érzelmi tevékenység.
Érdekes jelenet. A közönség társul a színházi színpadhoz, a mozi képernyőhöz. Ha alaposan megvizsgálja a kép részleteit, akkor egy szimbolikus részletet észlel: kicsi zöldes kő, háromszög alakú. A kő a fekete színű paróka színházi maszkjára hasonlít. Baleset vagy szándék? Ha véletlenszerűen, ez nagyon megfelelő. Kihúzott maszk, rés, hamu, szerelmi tábortűz után. A vörös haj és a zöldes arc a boszorkány jelei sok népek folklórjában. Egy gombos ruha, amelynek alatt piros vászon adja a telek élességét és temperamentumát. A háttér narancssárga színe a legutóbbi szenvedélyt emlékezteti, a sötét ég pedig sötétség.
Hasonló festmények:
- Csók – Edward Munch A “Kiss” szerelmi szenvedélyt testesít meg, amely két embert egyesít. Munch bemutatja a “végzetes szexuális vonzódást”: a képet nemcsak erotikus társulások felkeltésére tervezték, hanem hogy...
- Marie-völgy – Edward Munch Munch művészi útjának kezdete rendkívüli volt. Korai művei kicsi méretűek, telek nem kifejezettek, és általában közömbösek a nézőtől. Ide tartoznak a családi portrék, a rajzok...
- Férfiak a tengerparton – Edward Munch Akták gyakoriak Munch munkájában. A művész leginkább türelmetlenül ábrázolta a férfi meztelenséget – mint például a “Férfiak a tengerparton” című műben. A művész viselkedése más...
- Elválás – Edward Munch Az elválás egy kis halál. A hagyományos kifejezés tökéletesen leírja ennek a képnek a parcelláját. Egy férfi keményen megy, egy nő diadalmaskodik. Valószínûleg a szerzõ...
- Lányok a hídon – Edward Munch Munk egész életében visszatér kedvenc motívumaihoz. A “Lányok a hídon” festmény a téma 1899 és 1935 között készített tizennyolc festői változatának egyike. A lánygyűlés helyszínét...
- Vad vörös szőlő – Edward Munch A “Vad vörös szőlő” című festményben a néző figyelmét elsősorban az előtérben lévő szürke-zöld arc vonzza, majd a megjelenés maga a házba, a kompozíciós tér...
- Csillagos éjszaka – Edward Munch A csillagok mindig vonzták Munchot, kreatív imádatának titokzatos tárgyaként szolgáltak. Számos festményt festett, amelyeket egy közös téma egyesített. Az egyik a Starry Night. Pontosabban, nem...
- Beteg baba – Edward Munch A XIX. Század nyolcvanas éveinek norvég festészetében a “gyermekek” témája nagyon népszerű, különösen a művészek gyakran a szenvedő, megfosztott vagy beteg gyermek motívumait választják. Amikor...
- Vámpír – Edward Munch Az 1893-ban írt “Vámpír” festmény belekerül az “Élet fríz” ciklusba, amelyen a mester 1890-1900-ban dolgozott. Ennek alapján Munk tucatnyi metszetet készít – a főszereplő képe...
- Scream – Edward Munch A Scream-festményben érezteti azt a hatást, amelyet Munch gyakorolt mindazokra, amelyeket Párizsban és Berlinben látott. Ez a mű kartonon, olajjal, tempera-val és pasztellpel készült, a...
- Tavaszi nap a Karl Johans kapun – Edward Munch Edward Munch 1890-ben a művész norvégiai tartózkodása alatt írt “Tavasz a Karl Johann utcán” című műje másrészt a munkáját mutatja be. A festmény egyértelműen megmutatja...
- Önarckép – Edward Munch Edward Munch önarcképén egy szürke dohányfüstbe burkolt égő cigaretta alakját látjuk, amelynek célja a művész és a jobb kezének arckifejezésének fokozása. Valójában ez a füst...
- A nap – Edward Munch A Munch által az Oslo Egyetem számára készített falfestmények fordulópontot jelentettek a művész hozzáállásában. Egy kissé mesterséges optimizmus váltja fel a vágyat és a frusztrációt....
- Favágó – Edward Munch Munch szinte egyáltalán nem érdeklődött a politika iránt. Nagyon együttérző volt azoknak, akik kemény munkával keresnek megélhetést. Valószínűleg ez valami a gyermekkori örökké élénk emlékezetéből...
- Szerelmesek – Edward Munch Munch a 20. század egyik kiemelkedő gravírja volt. Kedvenc technikái mindig is a maratás, a litográfia és a fametszet. Nehéz olyan művészt találni, aki ezen...
- Melankólia – Edward Munch Ez a kép az egyik, amely befejezi a munchi párizsi időszakot. A művészet akkori fővárosában maradás nem volt hiába a művész számára. Körülbelül ebben az...
- Madonna – Edward Munch Meztelen fiatal nő, fekete haja, szeme félig bezárva az extázisban. Ezt Madonna látta, Edward Munch norvég festő. A kanonikus képen csak egy részlet kapcsolódik hozzá...
- Tavasz – Edward Munch Az 1889-es év nehéz volt a művész számára, súlyosan beteg volt, de a betegség után, gyógyulása során, nagyon önéletrajzi, szoros “Tavaszt” írt. Egyesíti saját betegségének...
- Féltékenység – Edward Munch A féltékenység pusztító érzés, amely deformálja az embert, sőt az egész körülötte levő világot. A művész elemzi az okokat, megmutatja az eredményeket, filozófálja, de nem...
- Kálvária – Edward Munch Ez a kép két további befolyás példáját mutatja be, amelyeket Munch abszolút megkülönböztető módon testesít meg. Egyrészről Maurice Denis-re gondolunk dekorativitással, másrészről a fauvistokra az...
- Holdfény – Edward Munch Az emberi nyomaktól mentes tájak szintén a vihar és támadás korszakának Munchában vannak. Ez az egyikük. Természetesen ez nem valósághű táj, itt minden stilizált –...
- Reggel – Edward Munch Edward Munch huszonkettedik éve írja a “Reggelt”. Abban az időben ő már Christian Krogh második évi hallgatója volt, és természetes, hogy akkori művei megtestesítik a...
- Érés – Edward Munch Az 1894-ben kelt “érés” festmény a vászon második verziója, melyet Munch nyolc évvel ezelőtt festett, és a tűz alatt elpusztította műhelyében. Ez a kép őszintén...
- Epilepsziás lány – Edward Munch Munch, a nagy szín mester, soha nem tagadta a minta jelentését. “Michelangelo és Rembrandt után kiemelten fontosnak tartom a vonal, nem pedig a szín” –...
- Az élet táncja – Edward Munch Jelentős számú norvég művész, E. Munch alkotása jelenik meg az oslói Nemzeti Művészeti, Építészeti és Tervezési Múzeumban. A híres “Sikoly” mellett a múzeum falán ugyanolyan...
- Ásító lány – Edward Munch “Ásító lány” – Edward Munch képe, írta 1913-ban. Ebben Munch tipikus expresszionista módon egy szinte meztelen nőt ábrázolnak, aki az ágy szélén ül és kész...
- Augusztus Strindberg arcképe – Edward Munch A korai portrék nagy részét Munch barátaiból festette. Később nem vonta le az egyedi portrék képeit. A művész emellett önarckép-sorozatot készített – egyfajta filmjét saját...
- Alvó chaucer – Edward Burn-Jones Az angol középkor legnagyobb költőjének, Jeffrey Chaucernek az ifjúságában kitörölhetetlen benyomást keltett Berne-Jones és K. Morris. Később ezeknek a művészeknek kimeríthetetlen forrása lett a nagy...
- Maximilian császár lövöldözése – Edward Manet A tragikus képet, amelyen Manet két évig dolgozott, a mexikói politikai eseményeknek szentelték. Franz Joseph Maximilian osztrák császár fiatalabb testvére mexikói trónon ült. Az osztrák...
- Szerelem a romokban – Edward Burn-Jones A szerelem a Burns-Jones romjai közepette több mint 22 millió dollárt hoz be a London Christie-ban, 2013. július 11-én. Ez új világrekordot teremt a művész...
- Szedán – Kitagawa Utamaro Az egyik metszetben Harunobu megmutatta Osennek, hogy lovagl egy bivalyt két hatalmas fonott kosarakkal, a kosarakban pedig szerelmi vallomásokkal és levelekkel. Tehát ábrás formában Harunobu...
- Edward, a walesi herceg – Hans Holbein (fiatalabb) A német reneszánsz mester, Hans Holbein tehetsége sokrétű volt. Készített egy csodálatos metszet sorozatot, ragyogó rajzoló volt, ám munkájának fõ helye a portré. A portréfestő...
- Vihar nimfa barlang – Edward John Pointer Az ókori Görögország mitológiájában az nimfákat általában lányokként ábrázolták, akik magányos barlangokban vagy barlangokban éltek, és maga a természet megszemélyesítésének tekintették. Különböző fajokra osztották őket...
- Látogatás Asclepius-ban – Edward John Pointer Asclepius, Apolló fia megtanulta a gyógyulást, nem csak gyógyult, hanem életre keltette a halottakat is. Zeusz dühös volt Asclepiusra, és villámcsapással sújtotta a világ szabályainak...
- Csendes este – Edward Burne-Jones Burn Jones hírneve már tetőzött, amikor a Csendes estén dolgozott. Az “Alvó szépség” telekfestménye szenzációt váltott ki, amikor az Agnew galériájában kiállították őket; egész tömeg...
- Az arany lépcső – Edward Burne-Jones A kortársakat Bern-Jones festményein vonzóan ábrázolták a töprengő figurák tökéletes szépségével, nosztalgikus hangot vezetve. A feledés elteltével a művész munkája visszanyeri rajongóit. A Burn-Jones-vászonokat különleges...
- Coffetua király és a pauper – Edward Burne-Jones A prerafaeliták munkája, amelyekhez a testvériség Edward Burn-Jones tartozott, szorosan kapcsolódik az irodalomhoz, az olasz reneszánsz költő Dante Alighieri, az angol költők William Shakespeare és...
- Merlin a varázsban – Edward Burn-Jones Merlin képe a kelta kultúra évszázadának mélyéből jött hozzánk, mint Arthur király oktatójának, hűséges tanácsadójának és szellemi védelmezőjének képe. A látó Merlin mindig bölcsességgel adott...
- A szerelem temploma – Edward Burne-Jones William Morris, aki az Oxfordi Egyetemen tanulmányozva találkozott Bern-Jones-szal, termékeny író volt, aki novellákat, politikai cikkeket és verseket publikált. A művész befejezetlen képének elkészítését Morris...
- Az élet örömei – Jean Antoine Watteau A Watteau szereplői nem olyan emberekhez hasonlítanak, mint akik a természet ölében szórakoznak, hanem a színházi színészek a parkot vagy erdőtisztítást ábrázoló táj hátterében játszó...