Két nő a mocsarakban – Vincent Van Gogh

Két nő a mocsarakban   Vincent Van Gogh

Ezt a munkát, mint a korai korszak számos festményét, a paraszti élet jelenetének szentelte. Tervezésében és összetételében van valami közös a Jean-Francois Millet “fülek gyűjtőjével”. Ennek a 19. századi kiemelkedő művésznek a munkája nagyban befolyásolta Van Gogh művészi formálódását, mivel ideáik és nézeteik a paraszti élet témájában nagyon hasonlóak voltak.

A művész a vászon nagy részét az éghez rendeli, meleg naplemente hangokkal festett, amelyek fentiekből zöldes-rózsaszín árnyékos homályossá válnak. A nap már lement, és a tájat megvilágítják az utolsó sugarai. A paraszt nők két alakja azonban sötét, arctalan és névtelen, a fénytől teljesen érintetlenül marad. Relatíve közel állnak ahhoz a ponthoz, ahonnan a táj festette, ám ugyanakkor két, a láthatáron valahol magasodó monumentális szoborra emlékeztetnek.

A nők festett színe nem különbözik a föld színétől, amelyen állnak, tehát úgy tűnik, hogy nőnek a földbe, és vele egyré válnak. Van Gogh többször is használta ezeket a technikákat a paraszti élet igazságának, elválaszthatatlan kapcsolatának a természettel és a földdel, amely azokat tartja és táplálja, igazolására. A naplemente sugarai gyengéden megvilágítják a paraszt nők közelében fekvő ekét, és melegről, rózsaszínről és barna színről színezik a felszántott talaj gumóit.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)