A kutatók azt találták, hogy Van Gogh a gyönyörű kórházi sarok egyik oldalát ábrázolta Saint-Remy-ben. A kép alján íriszek láthatók. A művész számos festményén megtalálhatók. Meglehetősen keskeny ösvényt vesznek körül. Ő az, aki elhalad egy lila bokor mellett, amely lenyűgözi buja színével. Központi helyet foglal el ezen a vászonon. A háttérben látható a kertet körülvevő kerítés. A sötét fatörzs lehetővé teszi az átlós tér korlátozását.
Nem véletlen, hogy ez a vászon Van Gogh legszebb alkotása. Egyesíti a világos színeket, amellyel a művész képes közvetíteni a dél különleges báját. A hideg és tiszta kék árnyalat dominál. A bokor tökéletes könnyűséget és hihetetlen levegőt kap. Vann Gogh egy igazi mester, aki képes volt elmondani, hogy a levelek remegnek.
A fű és a virágok nagyszerűsége, amelyet az előtérben látunk, lenyűgöző. Hihetetlenül egyértelműen és finoman írják őket ki. Elmerülünk egy meleg nap varázslatos légkörében, amelyet napsütés, lélegzetelállító aromák és friss tavasz tölt be.
A művész teljesen belemegy a természet ragyogásába. Lehetséges, hogy ily módon el akarja felejteni a betegségével járó szenvedéseket. A sötétkék ég megmutatja állapotát. Csak ez ad bizonyos feszültséget e csodálatos vászon általános légköréhez.
Ebben a képen Van Gogh különleges viselkedése érezhető. Ecsetvonásai finom vonalakkal lenyűgözik, az alakzatok erőteljes dinamikával meglepnek, a színek túlságosan fényesek. A textúra itt hihetetlenül kifejező. Úgy tűnik, hogy a kép örömöt sugároz, amely belülről különleges mágikus fényben megvilágítja. De a színek zavarában és a természet szépségében érezhető a művész érzelmi tapasztalatainak ereje. A néző megérti, hogy a természetbe való belépés iránti vágyakkal a betegség veszti magát. Van Gogh ezt a képet egy évvel a halála előtt írja. Abban az időben a mentális betegek menedékhelyén volt.