Önarckép – Egon Schiele

Önarckép   Egon Schiele

Egon Schiele számos önarcképet írt, amelyek közül kiemelkedik az 1912-ben írt önarckép egy kínai lámpással és gyümölcstel. A művész kiemelkedő remekműve, ahol a kifogástalan festési technika és a kép teljes harmóniája ellenállhatatlan benyomást kelt. Régóta megcsodálhatom ezt a portrét, és végül megértem, mi az, amit annyira alaposan megvizsgál, és amelyre annyira koncentrál.

Nincsenek törött vonalak, fényes színes foltok, csak a legfinomabb színkombináció, és a kínai lámpás egyszerűen elbűvöli a gyönyörű szépségével.

Ebben a portréban a művész belemerül önmagába, gondolataiba. A tekintet nagyon távoli, és ezek a hatalmas sötét szemek a lélek mozgását, az újító örök keresését tükrözik.

Milyen kontrasztosnak néz ki az 1914-ben írt önarckép. Alig két év telt el, de ahogy a világ és a művész megváltozott, és ami a legfontosabb: a világhoz való hozzáállás megváltozott, nincs filozófiai szemlélődés vagy magával ragadás, csak egy nagyon szoros pillantás. Olyan itt, mint egy csupasz ideg, valamilyen oknál fogva megsérül, és ezt a fájdalmat az idő és a tér továbbítja nekünk. És csak egy igazi művész tudja kifejezni ezt az állapotot szúrós képi eszközökkel.

A lap fehér háttere teljesen semleges. A mester, kemény vonallal és fülbemászó színű munkával megfosztja magától a magabiztosság, és éles, ideges karaktert ad a mozgásoknak. Az ábra alakja szabálytalan és szögletes. Egyetlen fényes, sikító narancssárga hang fokozza a kifejezést.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)