De Chirico több portrét festett második feleségéből, Isabellaból, de összességében ez a műfaj soha nem vonzott rá. Kivétel e szabály alól az önarcképek sorozata, amelyeken a művész különféle ruhákban és életének különféle évében elfogta magát. A legtöbb önarckép valósághűen van fenntartva, például egy 1945-ben írt önarckép.
Valószínűleg de Chirico megpróbálta követni Rembrandt példáját, aki elkészítette saját “önarckép-krónikáját”. Ezt a feltevést támasztja alá a különféle maszkok próbálkozásai is – cigány rabló, egy festőállvány mögött álló művész, vagy végül nemesember a 17. századi jelmezben.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)
Hasonló festmények:
- Önarckép a kertben – Giorgio de Chirico A kertben található önarcképnél a művész egy 17. századi jelmezben mutatta be magát. A Versailles-i kertben áll, elegáns és kifinomult – márványvázával, aranyozással, francia parkkal...
- A gladiátorok csata az arénában – Giorgio de Chirico Tizenkét évvel később, miközben a Gladiatorok csata az arénában dolgozott, de Chirico még határozottabban közeledik a realizmushoz. A természetes színek lehetővé teszik a római történelmi...
- Áldás a napra – Giorgio de Chirico Életének utolsó éveiben de Chirico nem fáradt be a stilisztika kísérletezésébe. Különösen számos későbbi festménye bizonyos képregény jellemez. Nyilvánvaló például a “Ulysses visszatérése” vagy a...
- Filozófus séta – Giorgio de Chirico A Filozófus sétája innovatív és váratlan mű. A jövőben a De Chirico egy talapzatot ábrázol, amelyen egy Zeus fejének gipszöntvénye és két fémmel csillogó articsóka...
- Filozófus és költő – Giorgio de Chirico Az ilyen műveket teljesen lehetetlen pontosan értelmezni, bár itt de Chirico keze könnyen felismerhető; kétségkívül a művész kedvenc képeinek formájában megjelenő mutatók tanúsítják szerzőjét. Mire...
- A tékozló fiú – Giorgio de Chirico Különleges valóság, amely különböző formájú és textúrájú tárgyakból áll, üdvözlő benyomásokat keltetve a sivatagi tájak hátterében, új metafizikai világot teremtve, a szürrealizmus és a szürrealizmus...
- A költő bizonytalansága – Giorgio de Chirico A XIX. Század elejétől alkotott művekben de Chirico gyakran talált képeket banánról. Ezeknek a képeknek a választása szexuálisan motivált, bár ennek oka lehet a Guillaume...
- Vörös torony – Giorgio de Chirico De Chirico a város költője, de a város nagyon furcsa. Magától értetődik, hogy városi tájainak képei személyes jelentőséggel bírnak a művész számára, és a tolakodó...
- Gyümölcs a tájban – Giorgio de Chirico De Chirico festményei még a modern nézőt is megzavarják, aki kifinomult a művészeti újításokban. Meglepik nemcsak a rendelkezések titokzatos jellegét, hanem a méretarány gyakori torzulását...
- Ulysses visszatérése – Giorgio de Chirico Nagyon logikus az a tény, hogy a szürrealisták de Chiricot elődeiknek nyilvánították. Az álmai vászonjai nagyon közel állnak a szürrealizmushoz. Ugyanakkor az 1920-as évek de...
- A költészet öröme – Giorgio de Chirico Ez egy tipikus “metafizikai” de Chirico alkotása, amely egy valós képek sorozatán keresztül történő kísérlet arra, hogy feltárja a létezés “varázslatos” jelentését. Az itt látható...
- Torony – Giorgio de Chirico A torony, ívekkel és oszlopokkal együtt, de Chirico kreativitásának kedvenc motívuma, amelyet az ókori művészet és építészet szenvedélyei inspiráltak. A báj, amelyet a művész az...
- Régészek – Giorgio de Chirico De Chirico világa mozdulatlan, üregekkel és arctalan alakokkal telített. Ez egy álomvilág. Az embereket homályos, homályos sziluettek helyettesítik. Sőt, valahol 1914 óta az élő emberek...
- Régészeti ciklus – Giorgio de Chirico 1927-1928-ban de Chirico többször a régészet témájához fordult. A “gladiátoros” ciklushoz időben belefűzve a “régészeti” ciklus a színhátságra és a valóság látványos megjelenítésére is hivatkozik....
- Olasz négyzetek a festményekben – Giorgio de Chirico 1912-1913-ban de Chirico számos festményt készített, amelyek tipikus olasz városi tereket ábrázoltak. Ebben az időszakban de Chirico megpróbálja filozófiailag megérteni a környező valóságot, rejtvényekkel, titkokkal...
- A képzelet tisztasága – Giorgio de Chirico A “Képzelet tisztasága” témában dolgozva, de Chirico ugyanazt a fény – és árnyékarányt tartja fenn, mint a “Toronyban”. De már nem a tornyok vonzzák a...
- A múzák megsemmisítése – Giorgio de Chirico “A múzák megsemmisítése” – Giorgio de Chirico egyik leghíresebb festménye. Az is ismert, hogy “Riasztott Maidens” és “Aggódó Muses”. A kép első verziója 1917-ben jelent...
- Klasszikus figurák a szobában – Giorgio de Chirico De Chirico érdeklődését mind az olasz, mind a görög kultúra iránt születésének ténye határozta meg. Az ókori világ jelei tele vannak munkásságával – itt és...
- Melankólia és az utca rejtélye – Giorgio de Chirico “A melankólia és az utca rejtélye” nemcsak Chirico, hanem a művészet egész irányának leghíresebb alkotása, “metafizikai festmény”. A festményt a művészeti kritikusok többször is részletesen...
- A felkelő nap – Giorgio de Chirico Giorgio de Chirico, az olasz művész és művészettörténész, jogosan tartotta a modern festészet szürrealizmusának egyik hordozóját, életének második felében elköltözött az innovatív ötletektől, ihletet keresve...
- Guillaume Apollinaire – Giorgio de Chirico portréja A 20. század elején Apollinaire talán az innovatív festészet legbefolyásosabb támogatója volt. De Chirico rendszeresen részt vett szombat értekezleteken Apollinaire lakásában; az Apollinaire cikkeknek köszönhetően...
- A nagy metafizikus – Giorgio de Chirico A háború, a katonákkal töltött hosszú hónapok a Ferrara melletti Bill del Seminario kórházában, mindez csak befolyásolta de Chirico munkáját. A sebesült katona, aki gyakran...
- Gyerek elme – Giorgio de Chirico De Chirico e szokatlan képe visszhangzik más “metafizikai” vázain. Karakterének gyakorlatilag nincs szemöldöke, ezért arra kényszerült, hogy felidézze a mellszoborot a “Guillaume Apollinaire portréja” című...
- Metafizikai belső tér – Giorgio de Chirico Az első világháború alatt, 1917-ben, de Chirico egy kórházban szolgált a Ferrara közelében lévő Villa del Seminario-ban. Ott találkozott olyan művészekkel, mint ő, akiket a...
- Montparnasse állomás – Giorgio de Chirico Ez a munka felmerült de Chirico első párizsi látogatása során, 1911 nyarán, amikor az Őszi Szalonban és az Független Szalonban mutatta be munkáját: “sikerült meglepnie...
- A gladiátorok iskolájában – Giorgio de Chirico A “A gladiátorok iskolájában” képet 1927-re festették. A jobb oldalon lévő képen található filozófus alakja hasonlít Auguste Rodin-ra gondolkodójában. Maga a kompozíció nagyon egyszerű. Az...
- Gladiátorok – Giorgio de Chirico Az idő múlásával a gladiátor ciklus bizonyos evolúción megy keresztül. A művész átalakul a klasszikus festészet reális formájához. Az 1936-ban létrehozott “gladiátorok” egy háromszögbe írt...
- Önarckép 54 éves korában – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Legalább hetvenöt önarckép Rembrandt rajzai és festményei örökségében egyfajta “vizuális napló”. A saját életének visszatükrözésének szükségessége és az állandó fiziognómiai elemzés azonban nem csupán az...
- Metafizikai belső sütik – Giorgio de Chirico A “Metafizikai belső süteményekkel” kompozíció elvesztette a zárt tér fáradt hangulatát, amely a mester korai munkáiban rejlik, mivel a városi valóságba helyezte. Ezenkívül a színpadot...
- Önarckép a munkában – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt szabályvá tette az önarckép írását, de munkájában ritkán ábrázolta magát. Ez lényegében a második olyan önarckép-sorozat közül, amelyben egy festőállvány, kefe és maszturbátor jelenik...
- Önarckép a festőállványon – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt hatvanhárom éves korában halt meg, Hendrikier két évvel korábban. Ez egy új nagy tragédia volt a mester életében. Felesége halála után befejezi egyik utolsó...
- Zeusxis önarckép – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt különféle szögekből írt magát, mindenféle módon. Időnként józan pillantást vetett rá, megfigyelve az öregség jeleit egy kék, pelyhes arcra, de gyakran szeretett volna különféle...
- Önarckép – Pierre Bonnard Mint már említettem, Bonnard nem volt pszichológiai ábrázolás mestere. De ő volt a pszichológiai önarckép mestere. Saját portrék sorozata páratlan a XX. Századi festészetben. Bonnard...
- Önarckép 34 éves korában – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt holland festő, rajzoló és matrica, a 17. század egyik legnagyobb mestere. Ez az önarckép magabiztos embert ábrázol, a 16. század olasz stílusában. Mellesleg, ez...
- Szórakoztató társaság (önarckép Saskival ölében) – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt van Rijn holland művész festménye “Merry Society”. A festmény mérete 161 x 131 cm, olaj, vászon. A festmény jobban ismert más néven: “Önarckép Saskival...
- Önarckép – Karel Fabricius Karel Fabricius volt Rembrandt legtehetségesebb tanulója, a Delft festőiskola alapításának a nevén. A művész rövid élete tele volt drámával. A festő első házasságát felesége és...
- Önarckép a sárga Krisztussal – Paul Gauguin Kevesebb mint egy évvel a híres “Sárga Krisztus” létrehozása után Paul Gauguin ismét foglalkozik ezzel a témával, önarckép írásával e filozófiai kép hátterében. A mester...
- Önarckép – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn Rembrandt van Rijn holland művész által festett önarckép 59 éves korában. A festmény mérete 91 x 77 cm, olaj, vászon. A festmény teljes neve “Rembrandt...
- Önarckép – Giuseppe Maria Crespi A Crespi néhány portrék közül kiemelkedő munkák találhatók, köztük az “Önarckép”. A századfordulón jött létre, és már teljesen mentes a barokk pompájától, amelyet intimitás, líra...
- Önarckép egy raphael-nyakkal – Salvador Dali A képet akkor festették fel, amikor Dali még csak tizenhét éves volt, bár megpróbálta öregedni és megjelenését szokatlan keménységgel adta neki. Az anyja 1921-ben halt...