A “Vörös halak” festmény két stílusmozgalom – az impresszionizmus és a fasizmus – kereszteződésén helyezkedik el. Sőt, ha a vászont az elsővel hasonlítja össze, akkor valószínűbb, hogy a Gauguin impresszionizmus, és ha a “Halot” a második tételhez rendeli, akkor ez a munka valószínűleg csak a fő művészeti mozgalom előfutára, amelynek legfényesebb képviselője Henri Matisse volt.
A kompozíciós központ csúcspontja, akárcsak a könnyű, a körkörös mozgással szervezett hal. Négy aranyos hal, amelynek reflexióját átlátszó vízfelület tetején láthatjuk, élesen ellentétben áll az akváriumot túlzó zöld növényzettel – a szerző egy kis, kerek asztalra helyezte, amely a halciklusával rezonál.
Az élénk tiszta színek használata, a féltónusok és a chiaroscuro elutasítása tiszta tekintet illúzióját hozza létre – csak egy gyermek láthatja közvetlenül és örömmel a világot. A kép nem hajlandó bármit elmondani, hanem csak élénk érzelmeket vált ki, és ezzel megbirkózik.
Szinte valósághű élénk kép, amelyet a nem-szokásos szemléletmód jellemzi – a néző oldalról látja a csodálatos halakkal rendelkező akváriumot, míg az asztal felülről látható, és ez szinte tökéletes kör. Matisse azonban kiegyensúlyozza ezt az inkonzisztenciát azzal a ténnyel, hogy az asztal vékony lábát oldalról mutatják be nekünk, így harmóniát és harmóniát érve el a teljes összetételben.
Ebben a munkában a szimbolisták észrevettek volna egy stabil motívumot – ez a kör. A kerekasztal, az akvárium kerek alapja, a zöld növényzet nagy részének kerek levelei, a halak kerek szeme és még kerek szája nyitva van, és mindezt egy kerek parki kerítés határolja, sima, erősen hosszúkás ovális mintázattal. És emellett a halak körben úsznak!
Nehéz megmondani, mit értett a szerző ezzel, de az összes munka tiszta, fényes, hihetetlenül kellemes és harmonikusnak bizonyult. Ez az a csodálatos egyszerűség és átláthatóság, amelytől lehetetlen elfordulni.
Napjainkban elképesztheti ezt a páratlan munkát a moszkvai Puskin Múzeumban, köszönhetően az első és egyetlen magántulajdonosnak – S. I. Schukin jótékonysági szakembereknek, akikkel Matisse barátságos volt. 1912-ben Schukin megvette a “Hal” – t a szerzőtől és elhozta Oroszországba.