A női természet iránti bizalmatlanság ellenére, még életének lejtőjén is, Moreau folytatta a nő meztelenségének írását Ingres hagyománya szerint, amelyet a művész Chasserio alkotásain keresztül megtanult. De Moreau módon nem találjuk sem Ingres hideg pártatlanságát, sem Chasserio meleg érzékiségét.
Moro meztelen női alakjai kecsesek, de látszólag távol vannak a nézőtől. Például a “Griffin tündér” festmény hősnője, kb. 1885 inkább visszatartja, mint vonzza. Ezért nem szabad meglepődni, hogy a festészet történetének leghíresebb meztelen – táncoló meztelen Salome-ját – Moreau ékszerei borítják, majdnem teljesen elrejtik a testét. Moro meztelenségének semmi köze sincs, mondjuk, a Renoir vászonjaiból származó friss, élénk és gyengéd szenvedélyes női varázssághoz.
Moreau folytatja a korai európai festészetre jellemző női képek galériáját. A művész nagy festménye, a “Theseus leányai”, egyúttal a “Tepidarium” Chasserio és a “Turkish Baths” Ingres emlékeztet. A női test ilyen szenvedélyes, enciklopédikus ábrázolása abban az esetben fordul elő, amikor Moro nem volt képes újjáéledni a régi hagyományt az “új borával”, és meleg és erotikus energiával töltött remekmű helyett kiszáradt múzeumi kiállítást kapott.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)Hasonló festmények:
- Szirénák – Gustave Moreau Az 1870-es évek óta Moro fokozódó színe iránti érdeklődés vezetett a művészre egy absztrakt kompozíció kísérletezésére, amelynek alapja a hangok merész, gondosan átgondolt kontrasztja volt....
- Tetovált Salome – Gustave Moreau Ez a Moro festménye 1874 körül kezdte el írni, de befejezetlen maradt. A dekoráció részletei és a tetoválás a Salome testén azt mutatják, hogy Moro...
- Inspiráció – Gustave Moreau Hagyományosan az akvarellet “alacsony műfajnak” tartották, de a 19. század közepétől kezdve komolyabban kezelték. A korai években Moreau csak akvarelleket használt az olajfestékkel festett nagy...
- Egyszarvúak – Gustave Moreau Nagyon gyakran Moro ihlette a középkori művészetből. A művész úgy gondolta, hogy a középkori szimbólumok felhasználhatók a kortárs festészet szellemének felkeltésére. Moreau több százszor másolta...
- Sámson és Delilah – Gustave Moreau Gustave Moreau-t a klasszikus nyugati hagyományokon vezették fel, de a művészre nagy hatással volt a megismerése a távoli országok egzotikus kultúrájával, különböző időkből és népekből....
- Hesiod és a Múzeum – Gustave Moreau Gustave Moreau. “Hesiod és a Múzeum.” A festmény leírása Gustave Moreau a párizsi Képzőművészeti Iskolában tanult Theodore Chasserio mellett. A művész szerette az ókori görög...
- Trákiai lány Orpheus fejével az ajkán – Gustave Moreau “Piros jegyzetfüzetében” Moro a következõket emlékeztette errõl a képrõl: “A lány megtalálja Orpheust és lárját a vízen úszóként. Tisztelettel veszi ki a folyó patakjából. Egy...
- Jelenet – Gustave Moreau Moreau akvarell változatot választott a szalonban történő megjelenítéshez, és ezt az olajjal festett festményt a stúdióban hagyta két másik, kisebb, vászonnal együtt, amelyek a jeleneteket...
- Jupiter és Semela – Gustave Moreau Egyetlen vászon sem bizonyítja Moronak a “luxus iránti igénybe” vetett hitét annyira élénken, mint a “Jupiter és Semele” festmény, amelyen a művész több éven át...
- Jason és Medea – Gustave Moreau A francia festő, Gustave Moreau egész életét vallásos, mitológiai és allegorikus festményekre festette. Művei nagyon népszerűek voltak a kortársak körében. 1865-ben a művész létrehozta a...
- Az apukát elhagyó múzsák Apollo – Gustave Moreau Gustave Moreau munkáját elválasztották a francia élet valóságaitól a 19. században. Mitológiai és vallási festményeket készített, amelyek akkoriban divatosak. Úgy tűnt, hogy a művész saját...
- Szent György és a sárkány – Gustave Moreau A sárkányt megölő Szent György nagyon népszerű telek a reneszánsz festészetben. A 19. században a téma iránti érdeklődés megújult lendülettel nyilvánult meg elsősorban Angliában, ahol...
- Prometheus – Gustave Moreau Különösen nem szükséges a Prometheus titán mítoszának átmondása, aki ellopta a tüzet az istenek elől és adta az embereknek. Nem csoda, hogy ez a mítosz...
- Salome táncol Heródes előtt – Gustave Moreau Az irodalom, a festészet és a művészet egésze ismeri a “örök” elnevezésű témákat, motívumokat és cselekményeket. Nem, nem, természetesen semmi sem tart örökké, és az...
- Phaeton – Gustave Moreau Az első autónak elkerülhetetlenül olyannak kellett lennie, mint egy kocsi vagy kocsi – elvégre nem a semmiből készítették, hanem az analógia, a hasonlóság elve szerint....
- Oidipusz és a Szfinx – Gustave Moreau A francia művész, Gustave Moreau munkája szorosan kapcsolódott a szimbolizmussal. De munkája jellege más volt. A művész fő elve a “gyönyörű tehetetlenség” elve volt, amikor...
- Diomedes lovak által megragadva – Gustave Moreau Gustave Moreau egy francia festő szerette a mitológiai műfaj festészetét. A “Lovak által megemlített Diomedes” festményt a művész festette 1865-ben. A telek az ókori görög...
- Bathsheba – Gustave Moreau A Biblia szerint Bathsheba ritka szépségű nő volt. Dávid király, a palota tetőjén sétálva, látta, hogy Bathsheba fürdik az alul. A férje, a hettit Uria,...
- Messalina – Gustave Moreau Messallina Claudius császár, Claudius Octavia és a híres Britannica anyja, egy ambiciózus és befolyásos római harmadik felesége, akit az ő leszármazottai emlékezetére vonzó karakterük miatt...
- Apollo és a kilenc múza – Gustave Moreau Apollo volt az egyetlen isten, akinek a rómaiak, nagymértékben utánozva a görögöket és a görög kultúrát, nem választottak másik nevet. Miért éppen az Apollo képe...
- Két nővér – Theodore Chasserio Theodore Chasserio azon művészek egyike, akiknek tehetsége már korán fel volt tüntetve, és ragyogó fejlődésük lehetőséget kaptak. 11 éves korában a leendő művész belépett Ingres...
- Török fürdő – Jean Auguste Dominic Ingres Ez a munka befejezi Ingres alkotó útját. Ebben visszatért az egyik kedvenc témájához. Meztelenet egyszer megdicsőítette a művész. A kép, amely nosztalgikusan a múlt felé...
- Láncolt Angelica – Jean Auguste Dominic Ingres Meztelenség az Ingres kreativitásának egyik állandója. Charles Baudelaire elmondta, hogy a művész “a női test görbéjét egy lelkes szerető szenvedélyével követi”. Theophilus Gauthier Ingres “Venus...
- Művész Stúdiója – Gustave Courbet Befejezve a Művész Műhelyét, Courbet megosztja barátjával, Chanfleri íróval: “Azok az emberek, akik bármikor szeretnék véleményt nyilvánítani, és éjszaka közepén felébrednek szenvedélyes vágyalással valami megbeszélésére,...
- Szövők – Gustave Courbet A “szövők” mintha Millet festményeitől származnának, ám Courbet képében a paraszt nőket ábrázoló barbizon munkájához kapcsolódó szánalmas, súlyos aszkétizmus helyett karaktereket találunk, amelyek elbűvölik egyszerűségükön,...
- Virgil olvasó Aeneid – Jean Auguste Dominic Ingres Ennek a történelmi képnek az első verziója, amelyben a nagy ókori római költő elolvassa halhatatlan versét Augustus császár családjának, hét évvel korábban készült, és Ingres...
- A Plaza Tiller lányai – Walter Richard Sickert A színháztól távozva Sickert nem feladta iránti szeretetét. Színházi és zenei csarnokműveit megkülönbözteti a színház életének “belülről” ismerete. Figyelemre méltó az ő munkája, New Bedford,...
- Lot és lányai – Francesco Furini Az olasz művész, Francesco Furini Firenzében született, papként szolgált a mugelloi Sant Ansano plébániatemplomban. Itt képeket festett mitológiai és vallási témákról. A művész munkáiban a...
- Lot és lányai – Joachim Eiteval Joachim Eiteval holland festő festménye az Ószövetségi terv alapján készült. A kép mérete 209 x 166 cm, olaj, vászon. A Bibliából ismert, hogy Isten Sodoma...
- Lot lányai – Carlo Carra Carlo Carra karrierjét dekoratív falfestményekkel kezdte. Részt vett az olasz pavilon tervezésében a párizsi világkiállításon. 1900-ban, Londonban tartva, Carr-t elhúzták Marx K., Bakunin M. A.,...
- Lot és lányai – Guido Reni A bolognai Guido Reni festészeti iskola mesterének képe “Lot és lányai”. A kép mérete 94 x 75 cm, olaj, vászon. Az 1615-1620-as években Guido Reni...
- Lot és lányai – Albrecht Altdorfer A “Lot és lányai” festményt a dunaiskola német művész, Albrecht Altdorfer festette meglehetősen érett korban. A kép mérete 107,5 x 189 cm, fa, olaj. A...
- A Nagy Odalisque – Jean-Auguste Dominic Ingres Ingres Rómában írta a The Big Odalisque Napoleon nővére, Carolina Murat számára. A festményt Párizsban, a szalonban mutatták ki 1819-ben. A reneszánsz művészek példáját követve...
- A Szent Gyülekezet mártírja – Jean Auguste Dominic Ingres Az Ingres, aki tisztelt tiszteletre méltó művész lett, festményei elkészítésekor hallgatói segítségére fordult. Ez szokásos gyakorlat volt – egyszer a fiatal Ingres pontosan ugyanúgy hajtotta...
- Kekrop lányai Erichtonius-t – Jacob Jordans-t találják Erichtonius az egyik első tetőtéri király, aki Gaia földjéből született a Hephaestus magjából. Volt egy kígyó, félig emberi teste. Elrejtette a csecsemőt Athén koporsójában, és...
- Szűz a kék fátyolban – Jean Auguste Dominic Ingres Festmények vallásos tartalommal Ingres egész életében írt. A vallásos festészet a forradalom és a napóleoni háború éveiben hanyatlásnak indult, ám a helyreállítás korszakában ismét nagy...
- Krisztus szállító Szent. Péter paradicsomkulcsa – Jean Auguste Dominic Ingres Ez a nagy vászon, amelyet a Szentháromság római templomához 1817-ben rendeltek, Ingres csak 1820 nyarán készítette el. A festmény a kulcsok égből a Péter apostolhoz...
- Forest úr portréja – Jean Auguste Dominic Ingres A klasszicisták indokoltan azt állították, hogy az ábra “megtanítja” a vonal pontosságának kezét. Ezen ábrázolások rendszerében Ingreset is felneveltették, miközben még hallgatóként kiváló rajzolóként mutatta...
- Mademoiselle Carolina Riviere – Jean Auguste Dominic Ingres Jean Auguste Dominic Ingres – a XIX század egyik legnagyobb portréfestője. Maga a művész azonban a portrét nem tekintette munkája fő műfajának. Sokkal jobban lenyűgözte...
- Madame Riviere portréja – Jean Auguste Dominic Ingres Ingres, Charles Baudelaire szerint “volt az egyetlen személy Franciaországban, aki képesek valóban portrék festeni”. Vicces, de maga a művész egyfajta bosszantó “rakománynak” tartotta őket, elvonva...