A tengerparton – Edouard Manet

A tengerparton   Edouard Manet

A modern életből vett jelenetek képeinek és tárgyainak kiválasztása az impresionisták számára egyfajta “hazugságdetektor” volt. Manet azonban még alaposabban megközelítette ezt a kérdést, ami nyilvánvalóvá válik, ha alaposan megvizsgálja első nagy vászonját, a “Zene a Tuileries-ben” című könyvet.

Az impresionistákhoz hasonlóan Mane gyakran írta a “Cafe Concert Corner” bárokat, színházakat, evezőket, ám ezzel egyidejűleg teljesen jellemzetlen “parcellák”, amelyek jelenete utcákká, vasútállomásokká, kikötői kikötőkké vagy strandokká váltak.

A művész emellett teljesen “vonzó” témákkal foglalkozott. Tehát 1865-ben a természetből egy sor kreatív, kócos, hajléktalan idős ember és rongy portrét festett a természetből – a megfelelő tájban.