Mint kortársainak, Reynolds a történeti festményt is a festészet legmagasabb műfajának tartotta. Miután portréfestőnek nevezte el magát, hősünk azonban többször is vett történelmi és mitológiai vászonokat. Rajzokat készített ilyen festményekre a görög mitológiából, Shakespeare-ből és Dante-ból.
A mester életében a “nem-portrék” nagyon népszerűek voltak, és időnként drágábbak voltak, mint a Reynolds-portrék. A művész a Catherine P. császárnétől kapott legelőnyösebb mitológiai vászon megrendelést.
Számára Reynolds festette a nagy képet: “Baba Heraklész, a fojtogató kígyó”. Néhányan azonban Reynolds ilyen festményeit igényesnek, pompásnak és valódi érzelmektől mentesnek találták. Feltételezhető, hogy maga a mester megértette ezt, de még mindig nem tudta ellenállni a kísértésnek, hogy ilyesmit írjon. A történeteket keresve néha a Bibliához fordult, ami viszont viszonylag ritkán történt.
Az egyik leghíresebb vallásos festménye a “Keresztelő János gyermekkorban”. Ez a kép édes, bármiféle eredetiség nélkül, nagy sikert aratott a közönség számára, és a mester több példányt is készített róla.