A kép vonzza és elragadja egyszerűségével, nemzeti identitásával. A kompozíció cselekménye az első pillanatoktól kezdve natív, otthoni – hangulatossá válik. A művész egy kis zöld rétet ábrázolt, amelyet napfény elárasztott. Egyes helyekben egy tisztás megszakítja a tisztást, egyes helyeken békalencse borítja. Az egyik partján álmos nyírfák vannak, amelyeket a napvilágítással ellentétben áll a háttérben az erdő sötét körvonala.
A kép lenyűgözi fényességével, bizonyos díszíthetőségével: szinte nincs részlet vagy ékezetes. Minden nagyon szellős. A figyelmet csak néhány nyírfa ága veszi fel, amelyeket a kép szerző nagy szeretettel és realizmussal rajzol.
A kritikusok helyesen találnak bizonyos levét stílust a kompozícióban: Kuindzhi, a “Birch Grove” – et létrehozva, a néző képzeletére támaszkodik, csak egy általános kompozíciót ad neki, a néző maga gondolja át a részleteket.
Meg kell jegyezni a kombinációk kontrasztját is: a hófehér, könnyű mosású nyírfa törzseit sötét, néha szinte fekete erdő árnyékolja, amelyet a háttérben ábrázolnak.
Kézet jogosan tekintik a “világ művészének”: a “Nyír-liget” festmény a legjobb bizonyítéka erre. A fény és az árnyék finom kombinációja, a nap nyuszik, a fatörzsek mentén ugrálva és a sötét, elragadó, mély vízben – mindez a liget sarkának egyszerűségét, a nyári nap ragyogását közvetíti.
A képet számos vázlat előzte meg. Mindegyiket egyesíti a sötét háttér előtt nyírfák jelenléte.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)