A “Csillagos éjszaka” festményt Van Gogh festette, Saint-Remy kórházában tartózkodása alatt. Amikor a művész állapota javult, engedték neki, hogy festessen. Theo testvér kérésére erre még külön szobát is kiosztottak. Van Gogh időt töltött tájak és virágok ábrázolásával a kórházi kertben, a természetből. De az emlékezetből festette a Csillagok éjszaka festményt, amely egyáltalán nem volt jellemző Van Gogh-ra.
A táj fő elemei, a művész nagy kifejező csillagokat és holdot készített. Az éjszakai égbolt írásakor speciális technikát alkalmazott, amelynek köszönhetően ez a festmény később Van Gogh egyik legismertebb művé vált. A csillagokat ábrázoló hosszú lövöldözés szépen írja ki azokat a spirálokat, amelyekbe a hold és a csillagok csavarodott fényei látszanak. Ennek köszönhetően úgy tűnik, hogy áthaladnak az égen, és átviszik rajta csodálatos fényét.
Jobbra, a domb lábánál Van Gogh egy kis falut ábrázolt. A házak teteje a mélykék égboltot tükrözi, az ablakon pedig néhány helyen sárga fény látszik. Az előtérben a művész magas ciprusfákat helyezett, amelyek vékony ágaikat az ég felé nyújtják, próbálva csatlakozni a csillagok táncához. Az éjszakai táj, amelyet a művész egyedi kreatív szűrőjén átjutottak, végtelen rejtélyt és lelkiséget hordoz.
Talán az amerikai írók, Stephen Nyfeh és Gregory White Smith, akik 10 éven át tanulmányozták Van Gogh életét, arra a következtetésre jutottak, hogy egy véletlenszerű gyilkosságot követett el az egyik helyi tinédzser alkoholfogyasztása közben: egy cowboy ábrázolásakor a fiú rámutatott egy rosszul működő fegyverre. Vincentre, és a sors azt kívánta, hogy a fegyver megszakítsa egy lelki betegség által kínozott zseni szenvedését.