Jan Vermeer holland festő képe “Delft Street”. A táj mérete 54 x 44 cm, olaj, vászon. A 17. század 50-es éveinek végén, kreativitásának és a Boles család sikeres pénzeszköz-befektetésének köszönhetően, Vermeer elérte a kellő gazdasági fellendülést. A pénzügyi függetlenség lehetővé tette Vermeer számára, mint művésznek, hogy a képeket a lélek felhívása alapján festse és munkáinak témáit válasszon, inkább vágyait követve, nem pedig a művészeti piac követelményei alapján. Ebben az időben Vermeer festő készíti híres városi tájait, az “Utcát” és a “Kilátást a Delft városára”.
A Veduta táj vagy a Delft utca városi képe, amely csendes időtlen szünet benyomását kelti, a holland művész meglehetősen sajátos és finom alkotása. Először is, a városi képet és a karaktereket széles macskaköves járda választja el a nézőtől. Másodszor, egy tégla homlokzat képe, faragott ablaknyílásokkal, amelyek kiskapukat emlékeztetnek; és egy lépcsős lépcső, amely a bal oldalon egy üres falba megy be a házak között – mindez a felesleges pillantásra egyértelműen ügyetlen és ügyetlennek tűnik, bár párhuzamos a kép síkjával.
A hátteret ismét kiegészítik más városi épületek geblek és komor tetők. És mégis, a “Delft Street” festmény az első pillantásra elképzelhetetlen, a kompozíció felépítése szokatlanul harmonikus. És éppen ez a művész festménye lenyűgözte Etienne Theophilus Tore történészt, aki megtiszteltetésnek örvend, hogy Vermeer festményét a 19. század közepén újra felfedezte a nagyközönség számára. Feltételezhető, hogy Vermeer festő ezt a képet a műhely ablakából ábrázolta, ám a művész kreativitásának kutatói nem találták ezt az épületet vagy akár hasonló helyet Delftben.