Dr. Nicholas Tulp anatómiai lecke – Rembrandt Harmenszoon Van Rijn

Dr. Nicholas Tulp anatómiai lecke   Rembrandt Harmenszoon Van Rijn

Rembrandt hírnevet hozott a “Dr. Tyulp anatómiai leckéje” című festményben, amelyben a művész innovatív módon megoldotta a csoportportré problémáját, elengedhetetlen kompozíciót adva a kompozíciónak és egyetlen műveletben egyesítve a ábrázolt képet. A csoportos portré-műfaj meglehetősen elterjedt a 17. század Hollandiájában. A történelem során először, amikor a kézművesek és a kézművesek az élet uraivá váltak, a művészet hőseivé váltak. Az akkori festők számos képet elhagytak utókorra. A polgárokat külön-külön, feleségekkel és gyermekeikkel, és végül egész társaságokkal ábrázolják.

Ezeket a középkori korban született és gyakran a militáns szervezetek szerepét betöltő úgynevezett céheket, amelyek a holland forradalom alatt játszottak, még nem tönkretették a kapitalista termelés fejlődése, és meglehetősen sikeresen fennmaradtak a 17. századi holland városokban. A képcéh tagjai a holland csoport portré fő témájává válnak.

Az orvosok portréjában a fiatal művész továbbra is keresi a cselekményt. Egy nagy vászonon a néző egy csoportot lát, amely anatómiáról szóló előadást hallgat. Nyitva a halott ember kezét, a professzor csipesszel húzza meg és demonstrálja hallgatói számára az ujjak mozgását irányító izomzatot. Bal kezével ujjaival megmutatja, hogyan működik ez az izom. A kép jobb sarkában egy anatómiai atlasz található a kívánt oldalon.

A kép közepesen fekete-fehérben van megoldva. A fényáram beáramlik egy elsötétített közönségbe, kikapcsolva az emberek arcát és a holttestet, ahonnan zsúfoltak. A művész arra törekszik, hogy közvetítse a színpadi résztvevők eltérő reakcióit abban, amit pillanatnyilag látnak és hallnak: Tulp közelében ült az arca a hangszóró felé, mintha a bal kezének ujjainak mozgását figyelte volna. Egy másik, a holttest fölé lehajolt, mintha egy kinyitott anatómiai atlasz asztalához lenne. Az éber figyelemmel mögötte állva Tulpát demonstrálja, mindegyik előrehajolva.

Annak érdekében, hogy illúziót hozzon létre a teljes valóságról, ami történik, a művész maga a nézőt teszi az esemény résztvevőjévé. A néző, mintha, az előadás során belép a közönségbe, és a Tulp két hallgatója szeme felé fordul.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)