A nagyvárosi Gabriel 1730. május 18-án született Moszkvában a szinodális alrendszer családjában, aki később pap lett. 1753-ban P. P. Petrov a moszkvai szláv-görög-latin Teológiai Akadémián végzett, majd 1754-ben kinevezték a Moszkvai Szinodal Nyomda könyvtárává, 1757-ben pedig a Szláv-Görög-Latin Teológiai Akadémia tanárává, 1758-ban – a Lavra Szentháromság Teológiai Szeminárium retorikájának tanára. 1758. június 28-án Petrov P. Gabriel szerzetes lett, és hamarosan hierodeacon és hieromonk lett. 1758 őszén Hieromonk Gábrielt az archimandrit rangjába emelték és kinevezték a Szentháromság Teológiai Szeminárium rektorává és a Szentháromság-Sergius Lavra kormányzójává.
1761. augusztus 8-án Gabriel archimandritet kinevezték a moszkvai szláv-görög-latin teológiai akadémia rektorává és a Zaikonospassky kolostor rektorává. 1763. december 6-án Gabriel archimandritot Tver püspök rangjába emelték. 1765-ben Gabriel püspököt kinevezték az Új Kódex Alapszabályának elkészítésével foglalkozó bizottság tagjává, és 1769. szeptember 27-én a Szent Zsinat tagjává. Grace Gabriel 1770. szeptember 2-án Szentpétervár érsekévé, Revelnek és az Alekszandr Nevszkij Lavra főemésztőjévé vált, 1775. január 1-jén – Novgorod és Szentpétervár érsek, 1783. szeptember 22. – Fővárosi, 1783. október 21-től. – Az Orosz Akadémia teljes jogú tagja. 1799. december 16-án Eminenciáját, Gábrielet Novgorod és Olonets metropolitának nevezték ki.
1800. december 20-tól Gabriel nagyvárosi pihenőhelyen maradt, haláláig a Novgorodi püspök házában élve. Gabriel nagyvárosa különböző időpontokban magas egyházi és polgári díjakat kapott. 1776 vége óta Gabriel metropolita aktívan részt vett a hazai Tudományos Akadémia életében és munkájában, egy ideig még a Tudományos Akadémia alelnökének és elnökének a tisztségét is elfoglalta.
Az Tudományos Akadémia nevében Gabriel metropolita volt az orosz nyelv szótárának összeállításával foglalkozó tudományos bizottság elnöke. Ezen kívül Gabriel nagyvárosi fő tudományos teológus, filozófus, egyháztörténész, régész, filológus és “az ókori orosz írás emlékműveinek felfedezője”. 1776. december 29-én a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.