Nikolai Konstantinovich Roerich korai művei közül soknak az “Ősi Oroszország. Szlávok” témája volt a témája. Ezekben a festményekben a művésznek sikerült felemelnie az idő fátylat, és a nézőt évszázadokkal ezelőtt átvitte a távoli ősei földjére.
A parcellákat gyakran legendákból, hagyományokból és apokripákból vették. Roerich mindig is érdekelt volt a világegyetem örökkévaló kérdéseiben. A szimbolikus és a kozmogonikus kezdet nagyon korán fejeződött ki a művész munkájában. Már az 1900-as évek elején alkotott művészetben szellemileg intenzív, többértékű képet alkotott egy ideálisan gyönyörű szláv világról, amelyet az “Aranykor” álma ihlette, amely világosan megmutatkozott a falfestmények és mozaikok vázlataiban. “Galamb könyv” festménye az azonos nevű orosz népi szellemi verset illusztrálja.
A galamb könyve a világ eredetével foglalkozik. A legenda jelentése filozófiai, a keresztény mitológia későbbi változataival, amely megőrzi a legmélyebb idők visszhangját, elérve a közös forrást mind az indiai Védák, mind az orosz folklór számára. Nem csoda, hogy azt a drága könyvet, amelyről a mesemondók énekeltek, “galambnak” nevezzük, vagyis “mélynek”, ami “ősi” és “bölcs” egyaránt jelent. A legenda szerint a Szent könyv mennydörgésből a földre esett. Ő volt “és nem kicsi, nem nagy: a könyv völgye negyven méh, húsz apám keresztkereke”. Keresztények százai a királyoktól és a hercegektől a közönségig jöttek, hogy nézzék meg a könyvet, de senki sem mer megérinteni.
Csak a legbölcsebb király, David Evsejevics közeledett hozzá. Megmutatta magát, feltárva neki Isten szavát. Aztán Volodimir Volodimirovics herceg felment a könyvre és felkérte Dávid királyot, hogy olvassa el és magyarázza Isten cselekedeteit, hogy megértse, hogyan teremtette meg a földet, a gyönyörű napot, a holdot, a csillagokat és így tovább. A bölcs király azt válaszolta, hogy nem tudja elolvasni a Szent könyvet, mert az túl nagy. Nem tudja tartani a kezében, és nem teheti egy heverõre, de szívébõl el tudja olvasni az Isten szavát: “A föld Isten akarata szerint kezdõdött; A gyönyörű nap a mi Urunk Jézus Krisztus arca; a hold az õ testének, és a sok csillag az isteni ruhája. . ” A képen az epizód úgy van bemutatva, ahogy a legenda arról szól.
A középkori orosz város felett sötét mennydörgés lóg, a katedrális előtt egy hatalmas nyitott könyv található. Egy szürke szakállas király áll mellette, és bölcsességét továbbadja a nagy könyv körül összegyűlt “ortodox embereknek”. “És a galambkönyv a mennyből leesett. És a kincs felülről jött. És nem találták meg azonnal a bölcsöket, hogy elolvassák a könyvet. És a különféle nemzetek emlékeznek ezekre az evangelizációkra…”
(1 votes, average: 5,00 out of 5)