1512 tavaszán I. Habsburg Szent Római császár Nürnbergbe látogatott, ahol találkozott Albrecht Dürerrel.
Dürer a műhely diákjaival együtt részt vett a császár rendjének munkájában – a “Triumph arca”, egy monumentális fametszet, amely 192 táblából készült nyomatokból áll. A nagyszerű kompozíció, amelyet Maximilian tiszteletére terveztek és valósítottak meg, a fal díszítésére szolgáltak.
I. Maximilian lett a művész fő védőszentje és évente 100 gulden életéves nyugdíjat rendeltek neki. A császár pénzügyi nehézségei azonban nem tették lehetővé, hogy időben fizessen be Dürerrel.
1518-ban Augsburgban a Sejm ülése volt. Maximilian felhívta Dürert Augsburgba, hogy a művész festse a portréját. Dürer a kastélyban találkozott a császárral és ceruzát rajzolott.
1519. január 12-én meghalt a császár, majd Dürer rajzát alapozta a fametszetekhez és két képi portréhoz, az egyik a tempera technika, a másik pedig az olaj.
Ez egy szertartási portré, ahol a császárt háromnegyedszer zöld háttérrel ábrázolják. A flamand festészet hagyománya szerint keze egy láthatatlan parapettán fekszik, amely megegyezik a kép alsó szélével. Bal oldali kezében I. Maximilian nagy gránátalmát tart – a Szent Római Birodalom jelképe.
A kép tetején a Habsburgok címere kétfejű sasgal és hosszú, nagybetűs aranybetűkkel ellátott felirattal, amely a császár tetteiről szól.
Az arisztokratikus személy felhívja a figyelmet, a császár nagy művészet kedvelője volt, ismerte a flamand, a francia és az angol nyelvet, és fiatalkorában olyan fizikai erővel bírt, hogy legendái köröztek róla. Nagyon jó versenyző. Maximilian uralma nagy jelentőséggel bírt az osztrák állam fejlődése szempontjából, széles programot indított az ország közigazgatási rendszerének átalakítására.
Az elegáns, széles szőrmegallérral és széles karimájú, sötét kalapot a művész csodálatos képességekkel festette. Vigyázzon az arckifejezésre – mekkora méltóságot és felelősséget tartalmaz.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)