Az Iliadból vett Jupiter és Juno cselekményben az istenek királynője elcsábítja férjét, és el akarja vonni őt a trójai háború eseményeitől. Jupiter elcsábítva nem tud ellenállni egy ilyen kísértésnek, és félelmetes háromszögét oldalára helyezi.
Most már Troy létezésének ténye és a trójai háború valósága már nem kétséges. Időtartam itt egy másik kérdés, ez ellentmondásos és vitatható kérdés. A mítoszok, valamint Homer “Iliad” verse a következőképpen értelmezi: az olimpiai istenek körében sem volt egység abban a kérdésben, kinek kell segíteni – a görögök vagy a trójaiak.
Mindenki, ahogy mondják, magához húzott egy takarót, megtévesztve és helyettesítve másoktól. Ezért mondják, hogy a háború tíz évig folytatódott, amíg a ravasz Odüsszeusz is, egyébként megtévesztéssel, nem mondta el a görögöknek, hogyan kell Troyt elfogni a legkisebb veszteséggel.
Tehát Annibale Carracci olasz festőképén egyértelműen láthatjuk, hogy még Jupiter és Juno is az Olympus legfőbb istene, és még ellentétes pozíciókat is elfoglaltak. És mi a helyzet azzal, hogy Jupiter már nem fiatal, csak külsőleg. Egy nő, még ha istennő is, tökéletesen tudja, hogy hol kell férfit tartani, és hogyan lehet elcsábítani.
Juno meztelen melleit letette, és egyértelműen a lábát Jupiter ágyára tette. Már térdre vette, és a karjaiba húzta, majd… tovább – közismert ügy. Nincs már az aranyozott háromszög és a “személyzet menedzsmentje”. A nő egy igazi férfi számára mindig kísértés és inspiráció.