1912-ben, Palfi János gróf örökségéből, Pozsonski palotájából kapott. A festmény vitathatatlan művészeti értéke ellenére még nem sikerült meghatározni a szerzőt, bár stílusa kétségtelenül közel áll a murano iskola híres képviselőjéhez – Antonio Vivarini-hoz. Valószínűleg a kép a Vivarini műhelyében dolgozó egyik legjobb hallgató munkája.
A brokát gazdag mintája a Madonna ruháján, egy nagyon plasztikus, részletes, kissé kemény arcmodell, valamint néhány más részlet azt is jelzi, hogy a művészt más mesterek befolyásolták, bizonyos mértékben – Giambono, de nagyobb mértékben – Bartolomemeo Vivarini. A festészet e vegyes jellege bizonytalanságot okoz a kép szerzői jogának megállapításában.
A kutatók eleinte maga Antonio Vivarini szerzőjének tekintették, majd – valaki műhelyéből, például Giovanni d “Alemano vagy Bartolomemeo Vivarini. Azt is javasolták, hogy a budapesti festmény e három művész közös munkája.
Berenson egy ideig Antonio da Negroponte művésznek tulajdonította, aki csak egy művet ismeri. De később Berenson elutasította ezt a feltételezést. Bartolomemeo Vivarini korai munkája nagyon hasonlít bátyja munkájához; rendkívül egyedi stílusa szintén nem fordulhat elő napról napra, és első művei hasonlóak lehetnek a mi képünkhöz. Valószínűleg a szárnyas oltár központi része volt, amely több táblából állt. Kétségkívül ugyanaz a mester írta a Madonnát a Rutillonban a Santa Maria della Colonna templom oltárán.