Ez a 15. század legjelentősebb oltárfestménye a Budapesti Múzeumban. Kezdetben az Orviego-ban található Szent Sabin-székesegyház kápolnáját díszítették, a gróf Marciano és a Piegrangeli család tulajdonában volt. Az akkori hagyománynak megfelelően Szent Sabint, akinek a nevét kápolnának hívták, Mária jobb oldalán álló képen ábrázolják. A trón alsó lépcsőjén olvashatja a dátumot – 1473. A mű Giovanni Boccati művész utolsó időszakához tartozik.
A mester főleg két városban dolgozott – 1445-től 1458-ig Perugia-ban és 1458-tól 1470-ig Camerinóban. Padovában tartózkodása alatt megismerte Mantegna és Pisolo munkáját. Boccati sokkal későbbi munkáiban érezhető döntő, bátor stílusuk, különösen egy budapesti festmény stílusában. Piero della művészetével Francesca Boccati találkozott Urbinóban.
Az orvieto-i székesegyház oltárfestményében a nagy Francesca befolyása az angyalok fejének alakjában tükröződött. A budapesti képen szereplő összes ilyen tényező mellett nem szabad észrevenni, hogy a szerző ismerte a Siena iskolát is, elsősorban Matteo di Giovanni művészetével. Mária fejét nyilvánvalóan nem Boccati írta, hanem egy másik művész, akit Perugino és Pinturicchio befolyásolt, akiknek simább írási stílusa van.
Talán Antonio da Viterbo volt, egyébként Pastura. Rejtély marad, hogy a kép e legfontosabb részét, Maria fejét miért nem írta maga Boccati. Ha Mária fejét még mindig ő írta, akkor miért, néhány év után, legfeljebb negyed század után, azt írták át. Valószínűség szerint a változás a festmény tulajdonosának kérésére történt, aki azt kívánta, hogy Boccati hozzon létre egy finomabb Maria-típust, finomabbá tegye és korszerűsítse.