Önarckép – Pompeo Batoni

Önarckép   Pompeo Batoni

Pompeo Batoni olasz művész be nem készített önarcképét. Portré mérete 75 x 44 cm, olaj, vászon. Az olasz festő, Pompeo Girlamo Batoni 1708. január 25-én született Luccában, Paolino Buttoni ékszerész családjában. Szülővárosában, Lombardiban és Brugerie-ben festett. 1727-ben, 19 éves korában Pompeo Batoni elhagyta apjának virágzó ékszerműhelyét; a fiatal művész célja a festészet Rómában folytatott tanulmánya. Miután Rómába költözött, Batoni egy ideig tanulmányozta, és a Conca és Masucci művészek stúdiójában dolgozott. Rómában Batoni időt töltött Rafael, Michelangelo, Hannibal Carracci ősi antik szobroinak és freskóinak tanulmányozásával a Vatikánon. Idővel a hírek arról, hogy a művész képes klasszikus szobrokat lemásolni, Róma művészeti körében terjedtek.

Pompeo Batoni alkotásai felkeltették a régiségek iránt érdeklődő brit és a római gyűjtők érdeklődését. Raphael régiségein és alkotásain felvetett Batoni először megpróbált harcolni korának modoros irányítása ellen, de nem haladta meg a barokk akadémia mivoltát. 1729-ben Batoni feleségül veszi Catherine Setty-t. A művész elterjedt hírének és további dicsőségének a kezdetét véletlenszerűen helyezték el. A hirtelen heves esőktől menedéket keresve, Gabrieli Valetta Gabbio a Konzervatórium palota árkádjában menekült, ahol egy fiatal tehetséggel találkozott – Pompeo Batoni festővel, aki ősi bareljesítményt festett.

Csodálva a művész képességeit és a rajz pontosságát, a gróf látni akarta festményeit, és annyira lenyűgözte Batoni tehetsége, hogy azonnal felajánlotta neki, hogy oltárt készítsen a Gabrieli család kápolnájához. Aztán a gróf további parancsai követték – a “Szent Filippo Neri látomása”, “Velence diadala” és “A művészet allegóriája” festményeket.

Batoni, mint a történelmi műfaj alkotójának kreativitását és hírnevét különösen Lucca, Firenze és Forlì nemesi jótékonysági munkatársai támogatták, akik számára a festő mitológiai és vallási festményeket készített. Katerina feleségének 1742-es halálakor Batoni özvegy maradt öt gyermekével. Batoni legjobb festményei között szerepel: – “A bűvész Simon bukása” a római Santa Maria del Angeli templomban; légzéses boldogság “Penitent Magdalene”; “Szent család”; “A Kentaur Chiron visszaadja Achillet anyjának, Thetisznak” és a “Scipio mérsékelt”; “Darius családja Sándor előtt”; “Jézus szíve”; “A Collon galéria mennyezete” Rómában. 1747-ben Batoni feleségül vette Lucia Fattorit, aki később hét gyermeket született.

Három közülük, öregedve később segített Batoninak a műhelyében. Az 1750-es évek közepe óta Batoni elsősorban portréfestőként dolgozott, így ezt a műfajt Olaszországban az egyik vezető művészeti műfajnak ítélte oda. Batoni óriási hírnevet szerzett portréfestőként. A pápák portrét festette: XIV. Benedikt, XIII. Clementius és VI. Pius; II. József császár és testvére, Leoszold Toszkánából. Pompeo Batoni portrékének óriási hatása volt a 18. és a 19. század elejének európai festészetére, más neoklasszikusok, például Anton Rafael Mengs, Domenico Corvi, Angelica Kaufman munkájára.

Joshua Reynolds folytatta Angliában a “Big Tour” részeként Európába utazó brit és ír portrékban megtestesített Batoni művész hagyományait. A II. József Szent Római császár nemes méltósággal végzett munkájáért építette a művész 1787. február 4-én Rómában.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)