“A fiat szaturnáló szaturnusz” Goya egyik legemlékezetesebb és felejthetetlen képe, amely a “fekete festmények” sorozatához tartozik. Ezeket a freskókat Goya készítette házának vakolt falain – a Manzanares folyó partján, Madrid közelében.
A falakat kezdetben pozitív képekkel díszítették, amelyek felemelték a hangulatot, ám az idő múlásával a mester kemény és zavaró kompozíciókat készített, amelyeket egyre növekvő depresszió és paranoia, valamint a közelgő halál aggodalma okozott. A mester nem írt, nem beszélt és egyáltalán nem tett erőfeszítéseket a sorozat ismertté tételére. Csak 1874-ben, 50 évvel a művész halála után a mű átkerült a falakról a vászonra.
A mű bemutatott története a római isten, a Saturn mítoszára utal, aki megrémülve a jóslatot, hogy az egyik fia megdönti, potenciális versenytársait emésztte fel. A végén Saturn felesége visszatartotta hatodik fiát, Jupitort, és a prófécia valóra vált. Van egy vélemény, hogy Goya ihlette Rubens azonos nevű munkájából, ám az a vadság és könyörtelenség, amellyel a Saturn gyermekét eszik, ellentétben áll Rubens hidegvérű és módszertani karakterével, ami a falfestményt szörnyűvé és egyedivé teszi.
A képen egy pszichopat látható, aki nem tudja ellenőrizni a tetteit. A durva érzés, meztelenség, a Saturn haja zavarodása, a széles megjelenés és az agresszív viselkedés – mindez hisztérikus őrületre utal. Talán ez utalás az akkoriban Spanyolországban zajló szörnyű eseményekre. Az őrült isten már leszakította és lenyelte a gyermek fejét, jobb kezét, és elfoglalt a bal oldalán, és keze annyira makacsul feláldozott, hogy áttöri a bőrt. Bizonyítékok vannak arra, hogy a faluszt a Saturn eredeti képében állították fel, amely még nagyobb horrorral töltötte be a művet.
Mint általában, néhány kérdés megválaszolatlan marad. Például, az alultáplált áldozat lekerekített fenékje és a comb alakja azt jelzi, hogy a Saturn inkább a lányát, hanem a fiát emleti. Ráadásul egyáltalán nem gyerek, fejlett fiatal nő. Az allegorikus képet különféleképpen értelmezik. Egyes művészettörténészek úgy vélik, hogy ez szimbolizálja a spanyol államot, amely saját állampolgárait megragadja, míg mások a Saturnust a francia forradalomnak, vagy akár Napóleonának értelmezik.