Wilhelm Tell öreg kora – Salvador Dali

Wilhelm Tell öreg kora   Salvador Dali

Salvador Dali képe “William Tell öreg kora” disszonanciák és utalások gyűjteménye. Az első dolog, amire a szem ragaszkodik, a sivatag. Sima hely, amelyet a nap borított. A horizont felett kék, alul homok. Dali általában szeretett volna őrülten ragyogó betekintését homok és ég keretébe helyezni. De nehéz elképzelni egy kevésbé elhagyatott és élénkebb régiót, mint a kép jelenetét. Ez a helytakaró tárgycsoport és figurák csoportja.

Mondhatnánk – emberek, de a mester által ábrázolt emberek számának számítása itt nem könnyű feladat. Számos figura ismétli a képeket, önmagának fantomjait. Ha szakértők véleményére fordul, kiderítheti, hogy egy idős ember, vászon közepén női mellgel William Tell, apja baljós megszemélyesítése – zsarnok és zsarnok. Apja feláldozta a saját fiát. Dali átgondolta a legendás svájci íjász imázsát, befektetve benne gyermekkori sérelmeit és a családi konfliktusok keserűségét. Ez a karakter a mester több festményén megjelenik, új mitológiai teret teremtve.

A jelenetet számos antik stílusú festői rom veszi körül. A rózsa inkább a tövisre, nem pedig az Édenre emlékeztet. A függöny – egy feszített lap – alapvetően elrejti a történet egy részét a nézőtől. A központi karakterhez tapadó két női alak egyértelműen valamiféle erotikus vázlatot vált ki. Az arénát elhagyó pár, szégyen és kétségbeesés miatt, William fia, akit az apja a Paradicsomból kitoloncol a választottjával. Induláskor itt maguknak egy részét hagyják: a kép bal oldalán lévõ két élettelen test szintén ő. Áldás a távozáshoz való jogért. Egy pár vár a száműzöttekre a láthatáron, furcsa táncba ölelve. A rock hátterében álló táncosok talán az új Ádám és Éva jövője.

És végül: az utolsó élő teremtmény, amely a képen jelen van, és ugyanakkor kívül is. Lev. Pontosabban – az oroszlán árnyéka. Megfigyelő, bíró, kivégző? Ezt a képet különféleképpen értelmezheti, de határozottan ez egy baljós körvonal, fenyegetéssel és megtorlással kapcsolatos.

A kép jobb oldalán található egyik építészeti elemet jellegzetes napóleoni profilú bareljesszel díszítik. A császár hátat fordított a színpadon zajló eseményekre. Pillantása a sziklákra és a táncosokra, a jövőbe irányul.

A vászon alsó szélén lévő rózsa belepattant a homokba. Talán emlékezteti a nézőt az idő visszafordíthatatlanságára, amely valakinek orvossá válik, valakinek pedig kivégzőjévé. Az indultak fiatalok. William Tell idős. Ebben a fényben az oroszlán inkább egy vérnyomásmérő, mint a parton fagyott, és arra vár, hogy az ellenség holtteste lebegjen a folyó mentén.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)