Ebben a képen a velenceiek élénk és meggyőző képet alkotnak egy orosz paraszt nőről, tele magas költészettel és igazsággal. A kompozíció tömörsége monumentalitást, jelentőséget ad a műnek. Az előtérben, fenségesen kitöltve a vászon helyét, ábrázolják egy ápolónőt egy csecsemővel.
A kokoshnik és az arc lekerekített vonalainak váltakozása a teljesség, a tisztaság benyomását kelti a műben. A hősnő mozdulatlansága és figyelmes pillantása az ünnepség hangulatát kelti. Arca típusát a vonások nemessége, a szigorú megjelenés élénksége különbözteti meg. Venetsianov mindent eldob, ami képessé teheti a képet mindennapi használatra, ráadásul bemutatja az idealizálás elemeit. Különösen egy lányt ábrázol ünnepi sundress-ben.
A művész modelleinek képeit a jövőben ünnepesebbé teszi. Érdekes figyelni a művész által alkalmazott számos technikára. Először egy olyan modell rendezéséről beszélünk, amelynek jellegzetes “Raphael” fej dőlése van; ez a technika megtalálható például a “Parasztlány egy rozsos sarlóval”, “Rigó”, “Fürdők”, “Aratógépek” festményekben.
Másodszor, Venetsianov kiemeli a lány arcát és alakját. Harmadszor, itt, mint sok más műben is, a hősnő ünnepi orosz ruhában van öltözve, vagyis ez a kép kissé idealizált. A korai korszak vászonjaiban a velenceiek a klasszikus művészet eredményeire fordultak. Ugyanakkor nagyon specifikus képeket készít.