A béke, a megtisztulás, a védelem érzése hordozza ezt a képet. Talán “új idő ikonjának” nevezhetjük. Minden erről beszél: frontalizmus, laposság, nagy fő elemek megválasztása, a tagadhatatlan szín szimbolizmusa, az ellenkező szemlélet, a kereszt jelenléte és természetesen közvetlen kapcsolat Krisztussal, aki az ács fia volt a földi életben.
A kép függőleges formátuma megemelkedik a hangulathoz. A tekintet alulról felfelé, a karakter lábaitól a kezével, a fejével, majd a kereszttel és a fatörzsekkel következik. A hatás három hangos függőleges foltnak köszönhetően javul, sárga, inkább arany színű, ásványi színű.
A legfontosabb függőleges ábra egy asztalos alakja, amelyet négy színben, fekete, fehér, piros és kék fed be. Fekete, a kezdet, az üresség és a halál színét a fehérek, a fejlődés, az örökkévalóság, a tisztaság színe kiegyensúlyozzák. A piros és a kék telített, mély, meglehetősen apró. Egy ilyen kék nyugodt, szemlélődő, és egy könnyebb, áttört törekvésre oszlik fehérre. Az örökkévalósághoz vezető lelkiség és tudás? A piros megtestesítheti az élet természetét, fáradhatatlan tevékenysége, rejtett ereje révén. Ez az életenergia szó a karakter kezéből származik, a képen túlterjed.
Nagy teret kap a zöld, ami megújulást, az élet helyreállításának képességét jelenti. Nem véletlen, hogy a tavaszi állapot megjelenik a képen. A fű már zöld, de a fák még nem nyitották meg a rügyeket. Az ég tele van fenéktelen nedveskékkel, és a nap az egészet arany borítja…
A nemes statikát számos átlós élénkíti, amelyek közül a legfontosabb a kereszt. A kereszt itt egy életút, az ember választása és helye a világon. Ez a nagy forma megsértheti a kép helyét, túllépve a határain, és a művész először a kerítés vízszintesre, majd a tábla és a fejszék ellentétes átlójára korlátozza.
K. Malevich hasonló képet már írt 1927-ben. Abban a képen természetesen gyönyörű és kifejező is, másodlagos, véletlenszerű részleteket tartalmaz, amely az időérzethez köti. Az 1929-es Asztalos már elmúlt időben, a valóságban.
Rövid halál előtt festett, ez a kép egy kis összegzést ad a földi ösvényről. A “Carpenter” valószínűleg nemcsak vallásos kép, hanem egy modern emberi művész képe. Valaki, aki megteremti saját életútját és felelősséget vállal érte.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)