Pimenov hosszú ideig kereste művészi stílusát: először a német expresszionizmus, aztán az impresszionizmus volt. A művész gonosz korban lépett a modern realizmusba, és az élet során vitte magával.
Az “Esküvő a holnap utcáján” egy csodálatos, fényes, kedves munka, amely Pimenov keféhez tartozik és kifejezi a “hatvanas évek” korszakát, amikor az emberek őszintén hittek a “fényes jövő” építésében.
Pimenov mester az élet rövid pillanatainak rögzítéséhez, amelyek mindennapi események és észrevétlenül maradnak a látszólagos rutinból. A művész őrülten szereti Moszkvát, nem annyira mint egy várost, hanem egy hazaot. Ezért minden ábrázolt telek melege és élénk.
Az “Esküvő a holnap utcán” festményen látható a művész gyengédsége és jelleme. A cselekmény nem annyira, mint egy kép, mint a hatvanas évek filmkerete. Pimenov az élet szemszögére irányítja a nézőt: az ifjú házasok, az építkezés, egy hosszú, fényes utca.
A kép leginkább észrevehető pontjai a fiatal menyasszony ruha és az új ház. Minden új, fényes képet a művész viszik a világba. Annak ellenére, hogy Pimenov írásmódjában nincsenek egyértelműen előírt részletek, a kép ettől nem szenved. A művész annyira mesterien játszik a színekkel, a világos, meleg színekre összpontosít, hogy a cselekmény teljesnek tűnik. Az “Esküvő a holnap utcán” című számban absztrakt, ezért nosztalgiát okoznak a hatvanas évek fiataljai körében: mindenki láthatja magukat a szerző vászonján.
Pimenov festményei egy múlt korszak krónikái, de nem statikus és száraz, hanem fényes, vidám, zajos. A művész tiszteletteljes szeretetét a szokásos állampolgárok iránt a mai festményein él. Pimenov sokoldalú természet volt. Élete során nemcsak művészként dicsőítette magát, hanem híres lakktervezővé és több könyv szerzőjévé is vált.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)