Joseph Anton Koch egy híres osztrák mester, aki a klasszicizmus után, esztétikai és művészi kifejezési eszközeivel a romantika felé fordult. Koch Stuttgartban tanult, 1795-től Rómában, 1812-1815-ben pedig Bécsben dolgozott.
A művész elsősorban tájakat festett. Panorámás tájak mestere volt, akinek szokatlan természeti jelenségeket, hegyláncokat, vízeséseket, gyors folyókat választott, és különleges festői, fenséges szépséget adott munkáinak. Koch korai munkáiban a klasszikus “hősies” vonásai gyakran megjelennek.
Később a művész belekezdett az irodalmi művek karakterének összetételébe. “Hegyi táj” – Koch egyik legismertebb alkotása, az akkori művészi hagyomány szerint előadva. Egyéb híres művek: “Vízesés Schmadribahban.” 1805. Szépművészeti Múzeum, Lipcse; “Szent Ferenc kolostor Róma közelében, a Sabine-hegységben.” 1812. Hermitage, Szentpétervár; “Táj Macbeth és a boszorkányok között.” 1829. Művészeti Múzeum, Bázel.