Edótól délnyugatra a Hiro-ha hara síksága volt, amely hosszú ideig lakatlan maradt. Az Edo-korszak végén a városlakók állományba kezdtek itt élvezni a Hiro-ha hara szépségeit. Fokozatosan megjelent az első teaüzletek, szórakoztató helyszínek, éttermek, ezek közül az egyik, az Ovaria étterem látható a metszetben. A Hiro-ha Hara fő vonzereje a kis Furukawa folyó volt.
Mint sok Edo-folyó, a Furukawa megváltoztatta a nevét attól a területtől függően, amelyen folyik: Sibuyagawa, Nipporigawa, és csak a felső szakaszon – Furukawa. A metszet mutatja a nyugodt áramlását Sinohashi – a Negyedik híd, amelyet Sagamidonohashi-nak is hívtak – alatt, mivel a közelben volt Saimami-no Kami daimo kastély. Valójában a folyó partján sokkal több templom található, magas rangú szamuráj vidéki házai voltak, mint Hiroshige.
A Hiro-ha Hara érdekes vonása, amely vonzza az itt élő városlakókat, a Furukawán állt vízimalmok. A metszet későbbi verziója bizonyos színváltozásokon ment keresztül. A horizonton a naplemente csíkja színe erősebbé válik. A folyóparton fákat sötét sziluettek különböznek a hegyek hátterében. A négyzet alakú pipa színe pirosra vált.