Diego Velazquez spanyol művész festménye “III. Fülöp király arcképe”. A portré mérete 305 x 320 cm, olaj, vászon. Velazquez festőművész posztumális képet készített az élő spanyol uralkodó, IV. Fülöp késő apjáról. III. Habsburg Fülöp, Spanyolország és Portugália királya 1598 óta, II. Fülöp fia, Habsburg és negyedik felesége Anna, Ausztria. Már ifjúkorában nyilvánvalóvá vált Fülöp csecsemőjének gyengesége és az állami ügyek kezelésének képtelensége; III. Fülöp sokkal inkább a vadászat és az udvari ünnepségek iránt érdeklődött, melyeket mély vallásosság vezetett be.
III. Fülöp király korszakává vált a spanyol nemzet legjobb elméi megértésének országa, a múlt és a jelen országa, a spanyol kultúra aranykorának ideje, Cervantes és Lope de Vega ideje. A XVII. Század elejére Spanyolország gazdasági hanyatlása tagadhatatlan valósággá vált.
Sürgős társadalmi-gazdasági és politikai reformokra volt szükség, de a kedvenc, III. Fülöp, a Lerma herceg kormánya ebben a tekintetben gyakorlatilag semmit nem tett. Ugyanakkor a hivatali bürokrácia, a megvesztegetés és az elrablás példátlanul nagyságrendűvé vált.
Lusta, tudatlan és babonásként III. Fülöp király közepes miniszterekkel körülveszi magát, akik csak a gazdagításukra gondoltak a kincstár és az emberek rovására; az emberek szegények lettek a rossz adminisztráció és az adótisztviselők zsarolása eredményeként, és a királyi bíróságot őrült luxus temették el.
Hollandiában a 17. század első éveiben a spanyol parancsnok, Ambrosio Spinola fontos győzelmeket sikerült elérni a hollandok felett, ám a végzetes pénzhiány átlépte ezeket a sikereket, és 1609-ben kényszerítette a spanyolokat tizenkét éves fegyverszünetre, valójában elismerve Hollandia északi tartományainak függetlenségét, amelyek elválasztottak Spanyolországtól. Ellenkező esetben, III. Fülöp uralma végén Spanyolország megőrizte a régi és az új világ hatalmas vagyonát és császári ambícióit. A spanyol birodalom gazdasági alapját azonban helyrehozhatatlanul megsemmisítették.