Amikor Holofernes megtámadta Palesztint, Judith nevű fiatal gyönyörű özvegy belépett a táborába, érzéketlenül itatta meg, majd levágta a fejét, és a trófeát a népének nagy örömére hozta.
Ez az erős személyiség vonzott sok reneszánsz művészt. Kényszerítette a nők más nézetét a nők szerepére, megmutatva az agresszió képességét és a győzelemre való hajlamot – olyan tulajdonságokat, amelyeket akkoriban a nők számára szokatlannak tartottak. Allory Judith szokatlanul gyönyörű: arca érzéki és ugyanakkor szigorú. Előtünk áll, egyértelműen tudatában van hősnőnek, aki könnyen elérte célját. De a nő tisztasága és kegyelme még inkább zavaróvá és izgalmassá teszi a megjelenése és a viselkedése közötti eltérést.
A kegyetlen zsarnok levágott feje – a vadon sötét feje – Judith brokátja ruhájának hátterében áll és élesen ellentétben áll kecses fejével. A kontraszt érzetét fokozza az a tény, hogy a művész mindkét fejét szinte ugyanazon a függőleten helyezte el. Egy idős szolga arca ellentétben áll Judith és a halott Holofernes arcaival. A félelmetes pillantása segít megérteni Judith nagyszerepének jelentőségét.
A buja ruhák alatt kitalálható egy nagyon fiatal nő törékeny teste, aki ennek ellenére szörnyű cselekedetet hozott. Ruhája nagyon drága és luxus. Allory, a manierizmus következetes követője, örömmel mutatta be a drága szövetek pompáját, ám a kép egyértelműbben egy egyszerű fejdíszre emlékeztet, amely az öreg nő, Judith asszisztens rémült arcát keretezi.