Le Havre a Claude Monet szülőhelye, ahol a művész egész gyermekkorát töltötte. 1860 óta elhagyta ezt a helyet, és soha nem tért vissza oda, talán csak rokonok meglátogatására és tanulmányozásra. Tehát 1874-ben Monet visszatért Le Havre-ba, és egy pontos földrajzi nevet írt: “Kilátás a Le Havre régi kikötőjére”.
A kép nagyon élénknek bizonyult, mondhatjuk élénk, a teleknek köszönhetően. Ez a kilátás a helyről, ahol sok nyaraló és hétköznapi lakos siet. Zajos, és az élet a saját törvényei szerint folyik. A kilátás két világra osztódik – egy elhalványult és füstös láthatáron lakóépületekkel és egy ilyen napos, tiszta, sima parton, kővel burkolt, aszfaltos, napfényesítővel a sárga síkon. Az a rész, ahol a szürke házak egymás felé húzódnak, mintha aludnának. Itt, ahol a nap és a homok, minden túl vidám és szórakoztató. Érdekes kontraszt a szürke város és a folyó mólója között. A festékek – szürke, füstös, távolban hideg és érett, világos, cukor az előtérben – használata ugyanaznak tűnik.
Még a levél jellege is intenzív és temperamentumos. Vigyázzon a móló fényére és arra, hogy milyen rendetlen a lakóépület kenetmintája.
Érdekes a perspektíva, amelyből a szerző írt. Monet a kikötőre nézett egy képet. Ezért az emberek olyan kicsinek és viccesnek tűnnek, és a föld síkja a vászon szinte teljes helyét elfoglalja. A folyó egy darabja éles ékkel a partba robbant, hideg és szinte tiszta, nem tele van felesleges részletekkel, de a folyón át szétszórt hajóknak köszönhetően kiegyensúlyozott a többi munkával.
A szomorú, hosszú távú terv és a hideg színek ellenére a kikötő meleget és meleg palettát sugároz egy napsütéses napon, hosszú árnyékokkal az elhaladó járókelőktől. Nyilvánvalóan ez a délután, amikor a nap elhagyja a zenitjét, kiszélesíti az árnyékokat, elmossa a részletek élességét és alkonyatba helyezi a napot.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)