Freskó, Michelangelo Buonarroti, Daniel próféta ábrázolása. A Szent Péter-bazilika Sixtus-kápolna mennyezetének festménye. Daniel, a Biblia igaz ember és bölcs próféta, akinek az életét és látomásait Dániel próféta könyve ismerteti.
A babilóniai fogságban Danielt a Nebukadneyssár udvarán hagyták, és új nevet adott neki – Belshazzar. Három másik fiatal férfival együtt Daniel tartózkodik a tisztátalan ételektől a királyi asztalnál, de csodálatosan megkapja a szépséget és a testi egészséget.
Dániel próféta könyvének epizódjaiban a fiatalember többek között felkérést kap, hogy értelmezze Nebukadneozar álmait, és Yahweh segítségével ezeket az elkövetkező öt világhatalom próféciájaként értelmezi. A próféta bölcsessége megdöbbenve, a király Dánielből “Babilon összes bölcse felett uralkodik”. Egy másik esetben Daniel a királyi álomot a király közelgő őrületének jeleként értelmezi. A 3. fejezet egy olyan epizódot ír le, amelyben három hölgy van egy kemencében, amelyben Dánia maga nem vett részt, de ezt a történetet a 6. fejezet módosítja, ahol Darius végzése szerint Dániel egy oroszlán-árokba dobják.
Látva a prófétát sértetlenül, a király szabadon engedi. A belgazzari ünnepségen Daniel, az egyetlen bölcs, olvassa és értelmezi a titokzatos feliratot. A próféta Dániel könyve görög fordításaiban számos apokrif történet található: pogány papokat tesz ki, megsemmisíti a babilonok által imádott sárkányt és mások. Ezek között az európai képzőművészetben különösen népszerű volt Susanna története, amelyet az idősebbek tévesen vádoltak férje csalásáért.
Daniel itt az Ószövetségi bíróként jár el, feltárva a rágalmazókat. A 7-12. Fejezet apokaliptikus látomásokat tartalmaz, amelyekben a Messiás eljövetelét jósolják, a Bibliában először a legutóbbi ítélet gondolata, az igazak feltámadása a halálból, határozottan kifejezésre kerül. Ezek a látomások az apokaliptikus műfaj legkorábbi ismert zsidó művei. Dániel, mint ősi igaz ember és bölcs, említésre kerül Hesieliel könyvében, Noéval és Jóbral együtt. Az ortodox hagyomány szerint úgy gondolják, hogy a könyv szerzője maga Dániel volt, aki a II. Nebukadnezár és I. Darius udvarán élt.
A Tubingeni iskola kutatói úgy vélik, hogy a szerző történeti realitásokkal kapcsolatos ismeretei az Antiochus IV. Epiphanes zsidók üldözésének idejére nyúlnak vissza, ám a szerző nem ismeri a király halálát, és ez arra a következtetésre vezetheti a következtetést, hogy a könyv az ie II. Században készült. e., annak ellenére, hogy Daniel képe sokkal régebbi. A modern tudósoknak Daniel próféta könyvének öt szerkesztője és fordítója van. Új módon Daniel képének lehetővé tette, hogy rám nézzen a Krisztus Shamra-ban található, az ugaritikus vers töredékeire, Kr. E. 2. évezred közepén. e., akinek atyja, Akhat, Danniel nevét viseli, vagyis a bibliai próféta neve a judaicus előtti időkből származik.
A Danielről és a Qumran kéziratokról szóló legenda ismételten kimondódik. Dániel könyvének szinte az összes epizódja rendkívül népszerű volt az európai művészetben, és néhányuk közmondásokká vált minden nemzet között. Dániel képe az oroszlán várában a halottak közelgő feltámadásának szimbólumává vált, Krisztus feltámadásának előfutáraként.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)