“Lullaby” – kép az Adolf Bouguereau festőiskola mesterének a XIX. Század második felében festett képe. A cselekmény különleges érzékenysége miatt a művész számos gyűjteményétől eltérően tűnik. Mivel a bibliai nehéz motívumokkal dolgozott, Bouguereau “Lullaby” című művet írta, szokásos szerepét világos családi mesere változtatva. A “Lullaby” témája összekapcsolható azzal, hogy a művész már korán elvesztette gyermekeit. Tehát, nem ismerve az apaság teljes boldogságát, Bouguereau vászonon és olajon keresztül kiöntheti melegségét és gyermeke iránti szeretetét.
A kép ábrája világos és közel áll a nézőhöz. Elfogta a jelenetet, amely talán a legcsodálatosabb és legédesebb – a kisbaba. A altatódalék csendben önti a fehér gyapjú rozsdáját a fiatal anya ujjain. A fiú már elaludt, de a nő mezítlábával továbbra is ringatja a régi bölcsőt. A szeme a fiúra van rögzítve: “Mit álmodik a fiú?” Sok meleg és csend van.
A fák árnyékában egyenesen a csecsemő elől rejlik a természet zugja. A nő arcvonása tiszta és őszinte. Ez a korszak arca, amikor a szegények mezítláb járkáltak, kézzel fontak hengereket, és a gyerekek oly könnyedén másztak alacsony ágyakban az erdő hidegvize közepén.
A munka nemcsak az ötlettel érdekes. Ez tükrözi a racionalizmus filozófiai idejének sajátosságait, valamint a természet, a logika és a megvilágosodás bátorítását. A Lullaby minden alkotóelemének jellege és rendessége egyértelmű a kortársak számára. Nem kell spekulálni egy ötlettel. Csak élveznie kell egy gyönyörű írás megfontolását. Annak ellenére, hogy a mű műfajhoz tartozik, amely az akadémia hierarchiája szerint “alacsony” sávot foglal el, a “Lullaby” különösen értékes a modern művészet keretein belül. Értéke az emberi érzelmekben rejlik, amelyekről a korszak legtöbb festménye hallgat.
Kiderült, hogy a száraz “ésszerűsítők” közel álltak mind a gondozáshoz, mind pedig a tiszteletteljes szerelem, a melegség és a családi értékek érzéséhez. Időközben, figyelve a csecsemő csendes alvását, csak becsukódhat és hallgathat, hallgathatja azt a altatódalot, amelyet a csendes Bouguereau énekel.