Festmények leírása ⇒ 🎨Courbet Gustave ⇒ Ornans temetés – Gustave Courbet


Ornans temetés – Gustave Courbet

Ornans temetés Gustave Courbet

A Courbet 1849-ben kezdte el festeni egy szűk tetőtérben Ornanban. A művész munkája aggodalmat keltett a hősei közé eső helyi társadalom között – ezen helyek sok lakosa vett részt: a polgármestertől és a bíróktól a Courbet rokonaiig és barátaiig.

Ezt a felfordulást azonban nem lehetett összehasonlítani azokkal a vitákkal, amelyek a vászon szalonban való bemutatása után merültek fel. A félreértés és félreértés oka annak nagysága. Megállapodtak abban, hogy a szokásos vidéki temetéseknek nem szabad ilyen nagyszabású munka témája lennie.

Az egyik kritikus írta: “A paraszt temetése érinthet bennünket… De ezt az eseményt nem szabad olyan lokalizálni.” Ugyanakkor éppen az ilyen “lokalizáció” volt rendkívül fontos a realisták számára. A Courbet modern, könnyen felismerhető képet alkotott, amely az emberek vászonjára és korának realitásait megragadta. Ezen túlmenően a személy temetésének folyamatára összpontosított, nem pedig tetteire vagy lelke posztumális sorsára. Ebben az esetben az elhunyt személyazonossága itt névtelen marad, és a halál kollektív képévé válik. Ez a képet a középkorban egy nagyon népszerű történet, a Halál Tánca néven modernizált változatává teszi.


Hasonló festmények:

  1. Nő egy papagáj – Gustave Courbet Gustave Courbet, a francia reális mozgalom alapítója, az Ornans-ban, majd a Besançon Művészeti Iskolában festett. 1839-ben a művész Párizsba ment és itt dolgozott a Suisse...
  2. Vadászati ​​jelenetek – Jean Desiree Gustave Courbet A Courbet festése után a második szenvedély a vadászat volt. Gyakran ütemezte Ornanban való utazásait, hogy vadászati ​​évszakokra utazzon. 1858-ban szerencséje volt, hogy egy hatalmas...
  3. Művész Stúdiója – Gustave Courbet Befejezve a Művész Műhelyét, Courbet megosztja barátjával, Chanfleri íróval: “Azok az emberek, akik bármikor szeretnék véleményt nyilvánítani, és éjszaka közepén felébrednek szenvedélyes vágyalással valami megbeszélésére,...
  4. Szövők – Gustave Courbet A “szövők” mintha Millet festményeitől származnának, ám Courbet képében a paraszt nőket ábrázoló barbizon munkájához kapcsolódó szánalmas, súlyos aszkétizmus helyett karaktereket találunk, amelyek elbűvölik egyszerűségükön,...
  5. Courbet – Gerhard Richter Richter munkája egyesíti a realizmus hagyományait az informális festészet későbbi jelenségeivel. Ezek az ellentétek kombinációi szkepticizmust hoztak a művészben a művészetben mindenkor és mindenkorra vonatkoztatva....
  6. Önarckép csővel – Gustave Courbet A vallási és irodalmi témájú kompozíciók mellett portrékot készít, elsősorban önmagát ábrázolja. Nyilvánvaló örömmel adja a Courbetnek egy gyönyörű arc vonásait, kissé romantizálva a saját...
  7. A nemes orosz temetés – Henryk Semiradsky Semiradsky a képen egy hagyományos orosz temetkezési rítus csúcspontját ábrázolja. Legfeljebb egy álló embert láthat. Már tüzet adott a fáklyának, és éppen a csónak alá...
  8. Oidipusz és a Szfinx – Gustave Moreau A francia művész, Gustave Moreau munkája szorosan kapcsolódott a szimbolizmussal. De munkája jellege más volt. A művész fő elve a “gyönyörű tehetetlenség” elve volt, amikor...
  9. Temetés – Jacopo Tintoretto A portrék, amelyek soha nem értek el első helyet Tintoretto alkotásában, azonban nagymértékben elfoglalták a művészt. Portréfestőként a művész párosul a titianusokkal és a portré-műfaj...
  10. Homlokzati festők – Gustave Caillebotte Az 1877-es impresszionista kiállításon Caillebot “Homlokzati festők” festményét felügyelet nélkül hagyták, mivel azt a művész két másik kiemelkedő alkotása árnyékolta, amelyeket vele egyidejűleg mutattak be:...
  11. Sardink temetés – Francisco de Goya Ez a furcsa kép ábrázolja a Shrovetide keddet, amikor a karneváli felvonulások Madrid központjában kezdődtek. Ez az éves ünnep a szardínia temetésével ért véget, amelyen...
  12. Napraforgókert a Petit Gennevilliernél – Gustave Caillebotte Gustave Caillebotte csodálatos virágmester. Csendélet vagy virágos táj egyszerűen tökéletes. De a kreativitás e műfaja iránti érdeklődés csak 1880-ban felébreszti őt, amikor Monet vörös krizantémjait...
  13. Theseus lányai – Gustave Moreau A női természet iránti bizalmatlanság ellenére, még életének lejtőjén is, Moreau folytatta a nő meztelenségének írását Ingres hagyománya szerint, amelyet a művész Chasserio alkotásain keresztül...
  14. Tetovált Salome – Gustave Moreau Ez a Moro festménye 1874 körül kezdte el írni, de befejezetlen maradt. A dekoráció részletei és a tetoválás a Salome testén azt mutatják, hogy Moro...
  15. Sámson és Delilah – Gustave Moreau Gustave Moreau-t a klasszikus nyugati hagyományokon vezették fel, de a művészre nagy hatással volt a megismerése a távoli országok egzotikus kultúrájával, különböző időkből és népekből....
  16. A kávézóban – Gustave Caillebotte Az “A kávézóban” nevű vászon Caillebotte leghíresebb és legfontosabb munkáira utal. Joris Karl Güismans író csodálja a kép természetességét, amelyben nehéz észrevenni “bármilyen szándékot vagy...
  17. Az Európa hídján – Gustave Caillebotte Gustave Caillebot festményeit csak az első pillantásra nehéz tulajdonítani az impresszionizmusnak. Valójában, ha alaposan elemezte munkáját, észreveszi, hogy az összes részletet gondosan kiírják, és nem...
  18. Dinnye és váza dátumokkal – Gustave Caillebotte Korai munkáiban Caillebotte bemutatja a csendéletet, mint a belső tereptárgyak fontos kompozíciós elemét, ám a nyolcvanas évek elején megjelentek egy sorozat, amelyet kizárólag erre a...
  19. Phaeton – Gustave Moreau Az első autónak elkerülhetetlenül olyannak kellett lennie, mint egy kocsi vagy kocsi – elvégre nem a semmiből készítették, hanem az analógia, a hasonlóság elve szerint....
  20. Szirénák – Gustave Moreau Az 1870-es évek óta Moro fokozódó színe iránti érdeklődés vezetett a művészre egy absztrakt kompozíció kísérletezésére, amelynek alapja a hangok merész, gondosan átgondolt kontrasztja volt....