A kép mérete 61 x 55 cm, olaj, vászon. Tintoretto portrékában nemcsak arra törekszik, hogy feltárja elsősorban az ember egyedi egyéniségét, hanem hogy megmutassa, hogy az emberi egyéni karakter sajátosságai révén miként lehet refrontálni az adott időre jellemző általános univerzális emberi érzelmeket, tapasztalatokat és erkölcsi problémákat.
Ezért van némi lágyság az egyéni hasonlóság és a karakter jellegzetességeinek átadása terén, ugyanakkor képeinek rendkívüli érzelmi és pszichológiai tartalma. A portrék Tintorett stílusának eredetiségét legkorábban az 1550-es évek közepén határozták meg.
Így a korábbi portrék képeit, például egy férfi portrét inkább a nagy anyagi érintés, a gesztus dinamikája és az általános bizonytalan töprengő álmodozó hangulat különbözteti meg, mint pszichológiai állapotuk intenzitása alapján.
A korai portrék közül talán a legérdekesebb a velencei generációs portré. A nemes álmodozás általános állapotát különösen finoman és költészettel adják át.
A szeretetteljes nőiesség árnyalatát visszatartólag szövött bele. Későbbi portréknél, például Sebastiano Venier és különösen egy idős ember berlini portréjában a képek nagy szellemi, pszichológiai mélységet és drámai kifejezési erőt érnek el. A tintoretta portrék karakterét gyakran elárasztják mély szorongás, szomorú és szomorú meditáció.