1933-ban Nikolai Konstantinovich Roerich szokatlan és hihetetlenül gyönyörű képsorozatot írt “Szent hegyek”. A sorozat egyik munkája a “Hipped Mountain” festmény. Mint Roerich kreatív tevékenysége utolsó két évtizedének számos műjéhez, a “Sátorhegyet” tempera írta. Roerich munkáiban minden rendkívüli, különösképp: ötletek, festési technikák és művészi képek-szimbólumok.
“Hipp Mountain” – egy kép a gyönyörű színes kombinációkról és a színsémákról. Előttünk úgy tűnik, hogy megtestesül a gyönyörű, a titokzatos hegyek és az égi kiterjedések rejtélye. A hegyek árnyékos, sötét, sűrű oldalai ellentétek kompozíciós sorozatát alkotják. A vászon előtérében lévő fekete, minden fogyasztást igénylő, elnyomó árnyék a Shatrovaya-hegy sötét tetejét tükrözi. Mindez fenntartja a művészi ritmust, felépíti a szín, a fekete-fehér összefüggések harmóniáját. A hegyek határát egyértelműen körvonalazzák.
A hegyek sziluetteit lágy, törékeny, ragyogó köd borította, amely halványkék, enyhe felhőkre emlékeztetett. A halványkék hézagok növelik a kontraszt motívumot, hozzáadva a kísérteties kísérteties anyag hatását.
Az immateriális, szinte ideiglenes struktúrák és a szigorú meredek hegycsúcsok hasonló kombinációja vonzza minket. A hegyek képei áthatolhatatlanul fenséges szent csúcsokra emlékeztetnek, amelyek csak különleges időben találhatók meg, amikor a napfény sok vékony, ritka árnyalatba esik. Minden hegycsúcs egy gyönyörű képi motívum, amely különálló részecskékből van összeállítva.
Roerich “Sátorhegy” vászonja tele van világos, nyitott színekkel, különféle színes átmenetekkel, amelyek valamiféle összetett futurisztikus tájra emlékeztetnek. A képet egy nem betöltött képsorozat jellemzi, de a nyugodt egyszerű formák kombinációja egy speciális fekete-fehér állapotban, amikor a világítás önmagában csak módosítja és átalakítja a környező képeket. A mély komplex füstös átmenetek rejtély, félig valóság, alvás érzését adják. Amikor az egész világ körülöttünk inkább illúzió, inkább minden kép olyan képzeletbeli és félig valóságosnak tűnik.
Az ég melegebb pasztell színekkel festett, ami hangsúlyozza a levegő és a nap mintáját. Az ég tereiben a hegyek és a sziklák világától eltérő színek élnek. Így a képben a hangulatok, a színterek és a motívumok komplex összefonódása zajlik.