. 
Ez a szobrász, építész, művész és költő, Michelangelo legkorábbi ismert műve, amely Schongauer metszetének festett és kibővített változata. A festmény már korán korábban festett. Jelenleg a Kimbell Múzeum állandó gyűjteményében található.
A képen egy híres középkori telek látható, amelyben Szent Anthonyt a sivatagban lévő démonok támadják meg, és megpróbálják ellenállni kísértésüknek. Szent Antal kísértése a téma szélesebb neve. Ez a munka azonban arra a pillanatra összpontosít, amikor Anthony szerzetes, aki általában angyalok támogatásával költözött, ördögi csapdába esik.
Korábban a festményt Domenico Ghirlandaio műhelyének tulajdonították, amelynek irányítása alatt Michelangelo szakmai gyakorlata zajlott. Az aukciós oldalon kétmillió dollárért vásárolták meg. Egy ilyen alacsony árat a helytelenül megállapított szerzőséghez társítottak.
A szakértői elemzés engedélyének megszerzésekor a festményt a Fővárosi Művészeti Múzeumba szállították, ahol először megtisztították és alaposan megvizsgálták. Néhány stílusos vonás, például az “expresszív keltetés” alapján úgy döntöttek, hogy a festmény valóban Michelangeloé. Később a művet a Kimbell Művészeti Múzeum vásárolta, de az ügylet összegét nem tették közzé. Feltehetően meghaladta a hatmillió dollárt.
Giorgio Vasari híres “Életrajzai” című munkájában, amelynek köszönhetően tudjuk a reneszánsz művészek életét és más tényeket, megjegyzi, hogy Buonarroti festette Szent Anthonyot, miután látta Schongauer metszetét. Az eredeti változatot azonban kibővítették és kiegészítették. A mérlegek textúrájának valósághűbb ábrázolása érdekében Michelangelo elindult a helyi piacra, megfelelő halat keresve. A fejlesztés a hátterén is megtörtént, eredetileg egyszerűen nem volt, és a szent arckifejezése. Érdemes megjegyezni, hogy Schongauer késői gótikus stílusa még ifjúkorában is erősen ellentétben áll Michelangelo munkájával.
Vasari szerint ez egyike a Buonarroti négy panelfestményének, amely bizonyítja azt a kijelentést, miszerint a mester elhanyagolta az olajfestményt.