1881-ben, Anton Muave mellett tanulva, Van Gogh készítette első csendéletét. Ezen osztályok hasznossága nyilvánvaló volt, mivel segítették megtanulni különböző alakú és textúrájú tárgyak ábrázolását, harmonikusan átadni az árnyalatok és a színárnyalatok arányát.
1886-ban Van Gogh sokkal komolyabban részt vett ebben a műfajban. Csendéletén virágok, gyümölcsök, zöldségek, különféle edények jelennek meg. Különböző halfajok, például a makréla, a füstölt és sózott hering is a kép alanyává válnak. Ezen a képen Van Gogh vöröses rákot ábrázolt kékes-szürke kagylóval kombinálva.
A művész meleg színsémát választott. A csendélet hátterét különböző barna árnyalatok alkotják – a könnyű homoktól a bordóig. Az asztalon fekvő kagylókat mély fekete árnyék vesz körül, masszív körvonalakkal. Enyhe színük ellentétben áll a garnélarák élénkvörös színével, amelyek élénk színű akcentust alkotnak a kompozícióban.
A képet vázlatosan festették, elsöprő vonzó csapásokkal. Van Gogh erősen általánosította a tárgyakat, szilárd széles foltokként mutatva őket. Ez lehetővé teszi, hogy elsősorban a kompozíció elemei közötti színarányra összpontosítson.