Csendélet: Tizenöt napraforgó vázában – Vincent Van Gogh

Csendélet: Tizenöt napraforgó vázában   Vincent Van Gogh

Várva Paul Gauguin érkezésére, Van Gogh elkezdte a sárga ház díszítését. A művész úgy döntött, hogy egy sor festmény sorozatával díszíti a helyiséget, amelyben barátja élnie kellett, beleértve a csendéleteket a napraforgóval. Azt tervezte, hogy a csendéleteket a szoba falaira lógja, vékony narancssárga fakeretbe helyezve. A sorozat szinte az összes “napraforgó” sárga színben készült, ami megegyezett a ház díszítésének általános elképzelésével.

Ez a festmény a művész egyik legismertebb csendéletévé vált. Van Gogh-t nagyon gyorsan kényszerítették rajzolni, mert a vázában lévő napraforgó gyorsan elhalványult. De még a látásukba eső virágok is méltók voltak a kreatív megtestesítésre. A festmény színsémája a napot és az élet szerelmét szimbolizálja.

A kép minden sárga színből áll, a legkönnyebbtől a szinte barnaig. A sárga palettával ellentétben több fényes kék vonal és a művész ugyanazon kék aláírása áll a korsón. Ezek a kontrasztos keresztezés élénkítik a kép színszerkezetét. Általában a csendélet lapos formátumban készül, a virágok és a kancsó mennyiségét nagyon kissé jelzik.

Gauguin nagyra értékelte a szobájában díszített “Napraforgók” sorozatát. Azt is javasolta, hogy az idő múlásával ezek a virágok Van Gogh “hívókártyájává” válnak. Mint látjuk, ezek a szavak prófétai voltak.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)