Madonna és a gyermek Keresztelő Jánosnal – Sandro Botticelli

Madonna és a gyermek Keresztelő Jánosnal   Sandro Botticelli

A Botticelli név általában emlékeztet a madonna képére. A leendő művész patriarchális, mélyen vallásos családban élt és nevelkedett, amely nyomot hagyott egész életében. A “Madonna és a gyermek, valamint a Baptista János” a Louvre-gyűjteményből munkájának korszakát jelzi, amikor az erős Medici család udvarán dolgozott.

A festményt a 15. század 70-85-es éveiben festették. Ebben a műben minden megvilágosult szelídséget sugároz, amelyet az érzés és a rajz harmóniája generál. A művésznek egyetlen sornak köszönhetően sikerült a legfelső szépség benyomását elérni egy lágy felszálló hullámban, amely a Madonnát, a Baba és a Baptista János figuráit fedi le. Ezen a kisebb körvonalakon belül úgy tűnik, hogy játszanak, és ruhák drappjaiban, kezük csendes dallamában, átlátszó ágytakaró szélén rejtőznek.

Kíváncsi vagyok, hogy Botticelli hogyan értelmezi karakterének kezét. Az ujjak ugyanazt a vonaljátékot, rugalmasságot és kegyelmet folytatják, mint az egész testben, megfosztva a jelentősebb póztól, a készenléti cselekedettől és enyhe szelídséggel, lágy, apró körvonalakkal. A perspektíva törvényének elhanyagolása azt eredményezi, hogy a táj háttere nem kapcsolódik az előtér alakjaihoz, és mintha külön lenne, mint dekoráció. Mindhárom figurát gyengédség és lágy aranyszínű ragyogás töltötte be, különösen a Baba és a Madonna arca köpenyének és tájának sötét háttérén.

A Madonna, Gyermek és János ruháinak legszembetűnőbb vörös részei ritmikusan vannak összehangolva egymással és a kezük mozgásával, kiegészítve a festmény színsémáját, tele lírai. A későbbi Madonnák képein, amelyeket Savonarola aszketikus prédikációja alatt készítettek, a szomorú és csalódott művész eltűnik a vágytól, hogy megtalálják az örök szépség megtestesítőjét.

Madonna arca festményein vértelen és sápadt lesz, szeme könnyes. Ezeket az arcokat még mindig lehet összehasonlítani az Isten Anyja középkori képeivel, ám nincs a Mennyország királynőjének ünnepélyes nagysága. Inkább az új korszak női, akik sokat tapasztaltak meg. “Madonna és Gyermek és Keresztelő János” 1824-ben belépett a Louvre-be. Valószínűleg Toszkánában a Louvre rendezője, Vivan-Denon báró vásárolta meg.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)