Korábban Andrássy gróf Dyula budapesti gyűjteményében, majd Gerlotsi Gideon gyűjteményében volt. Kiállítva 1919-ben az államosított műalkotások első kiállításán a Müczarnok budapesti kiállítóteremben és 1981-ben a Magyar Nemzeti Galériában a “Magyar magángyűjteményekből” kiállításon.
A volt tulajdonosok számára ez a kép az umbriai iskola mesterének munkájaként is megjelent. Hol volt eredetileg, ismeretlen, de rekonstruálhatjuk a teljes kompozícióját. Segítség ehhez az Antonio da Viterbo Jr. egyik freskója, különben Pastura, amelynek középső része teljesen egybeesik a mi töredékünkkel. Ennek alapján feltételezhető, hogy Mária mindkét oldalán két angyalt ábrázoltak, és maga Maryt ülőként ábrázolták.
Az alvó baba emlékezetessé teszi a Krisztus közelgő halálát a kereszten, a kép összetétele olyan, mintha a jövőbe kivetítené Máriának a karjában tartott Krisztus testét. A római és a budapesti festmények teljes egybeesése azt sugallja, hogy valószínűleg mindkettőt ugyanazon előzetes vázlat festette. Így meghatározható a budapesti kép létrehozásának ideje és helye.
Mivel a Pastura képe, ahogy azt a dokumentumok is megerősítették, Rómában festett 1490 és 1494 között, a budapesti festmény szintén ebbe az időszakba tartozik, és nyilvánvalóan Rómában készült. Teljes véletlen egybeesésként ezek a freskók jelentősen különböznek a stílusuktól, és ez kizárja annak lehetőségét, hogy egy művész festette őket. Az arc jellegzetes típusa, a kontúr fontos szerepe inkább az umbriai iskolában rejlik, ám ezeknek az elemeknek a finom kombinációja a plasztikai megoldásokkal utal a firenzei mesterek befolyására. A képi stílus ugyanazon jellemzői találhatók a művész alkotásaiban, akinek munkáját először Longy R. rekonstruálta.
Ennek a művésznek a valódi neve nem ismert, és szokás, hogy az Isabella Stuart Gardner Múzeumban tárolt egyik munkája szerint Gardner Angyali üdvözlet mesterének hívják. A budapesti freskó e mester munkáinak tulajdonítható. Korábban fő műveit Pinturicchio és Fiorenzo di Lorenzo tulajdonították. És megpróbálták azonosítani a Gardner-megemlékezés mestereit két alkotóval, akik hosszú ideig és a megfelelő időszakban dolgoztak Rómában; az umbriai iskola sajátosságai észrevehetők munkájuk során. Valentin V. R. a freskó szerzőjét Antognazzo Romano-val azonosította, és F. Ceri-t, akinek a feltételezése meggyőzőbbnek tűnik, Piermatteo da Amelia-val.
Piermatteo életéről ismert adatok magyarázatot adnak munkájának sajátosságaira. Gyakran látogatott Rómába, ott hosszú ideig dolgozott, de Citta di Castello-ban, Amelia-ban és Spoletto-ban dolgozott, ahol Fra Philippe Lipni tanítványa volt. Tehát munkájában a firenzei elemek Fra Filippe befolyásával magyarázhatók: A mester nevét meghatározó munkákat Berlin, Altenburg, Boston és Philadelphia múzeumai tárolják.