A francia nyelvből a mű neve “Szélháza” fordítja. Ezt Paul Cezanne apja birtokának nevezték. A művész nagyon szereti ezt a helyet, körülbelül negyven éven át élte, ez a hely békét hozott a lelkébe. Ugyanebben a házban volt a műhelye, amelyben rengeteg festményét készítette. A műhelyben gyakran sokáig tartózkodott, munkája elhúzódott.
Az “asszony de Buffan, a medence” festmény az egyik első táj, amelyet Cezanne festett abban a csodálatos helyen. A kastély területén egy nagy medence állt, amely körül sok gyönyörű és fényes fák nőttek fel, hűvös árnyékot képezve, amely megmentette a nyári meleget. A művész elsősorban a fák leveleire helyezte a hangsúlyt, amelyek alatt egy delfin kőszobra látható. A kép közepén látható az oroszlán szobor homályos képe és néhány összeomlott oszlop maradványai.
Ez a vászon már régóta szerepel Otto Krebs, a németországi híres gyűjtő festményeinek gyűjteményében. Halála után számos festményét elfelejtették házának alagsorában, amelyben az orosz csapatok 1945-ben álltak. Nekik köszönhetően ez a kép Oroszországba érkezett, ahol a mai napig található.
Cezanne a képen egy szokatlan és bizarr részletet ábrázolt. A néző láthatja, hogy a hideg tiszta víz fokozatosan beáramlik a medencébe. A posztimpressionisták általában érzelmeik nagy részét fektetik a művekbe, hogy titkos jelentéseket rejtsenek benne. A víz mozgása ebben a képen az élet átmeneti jellegét jelképezi, jelentésekkel és eseményekkel töltve fel. Az ilyen stílusú művészek megpróbálták elkerülni a műveket, még a legkisebbek is.
Ezt a tájat Cezanne festette a természetből. Ez lehetővé tette számára, hogy pontosan ábrázolja az ég, a déli növényzet és a nedves sötét föld színét. Bármely művész számára a zöld árnyalatok és a kék kombinálása meglehetősen nehéz feladat. Cezanne azonban képes volt átélni ezeket a nehézségeket, és képpel mutatta be a közönséget, amely lédús színkombinációkkal tele volt.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)