A kórházban tartózkodva Van Gogh igyekezett minél többet rajzolni. Másolatot készített más mesterek munkáiról, ábrázolta a kórház belsejét, de a legnagyobb inspirációt a kórházi kert jelentette. Az ősz kezdetével a kert szokatlanul szép lett, és Van Gogh vázlatot írt egy vázlatra. Az őszi év volt a legnépszerűbb idő, a művész izgalommal bánta vele.
Ebben a munkában a kertet meglehetősen magas szempontból ábrázolják. Ezért néz ki a fák úgy, mintha a vászon alsó és felső széle vágná. Ez a technika lehetővé teszi, hogy csak a kép fő szemantikai középpontjára összpontosítson – az ösvényre, amellyel csendesen járkál a rajta. A figura egy kicsit összehúzódott és összeomlott, és ez tovább hangsúlyozza az őszi táj szomorú hangulatát. De ez a szomorúság világos és nyugodt, tele van csendes békével. A szürke ég visszatükröződik a nedves utakon, a szél letép a levelektől, de ez nem akadályozza meg a művészt, hogy megcsodálja a természetét, és minden megjelenésében valami gyönyörűet találjon.
A kép tiszta, meleg színekkel készült. Ez egy vázlat, amely részben befejezetlen maradt. Egyes helyeken láthatod a vászon festetlen területeit. A táj részletei kezeletlenek és nem nyomon követhetők, és ez hasonlít a képhez a gyermekek rajzához.