Séta Arlesben – Vincent Van Gogh

Séta Arlesben   Vincent Van Gogh

A “Walk in Arles” festményt Vincent Van Gogh festette 1888-ban. Jelenleg a vászon a Szentpétervári Állami Hermitage Múzeumban látható. A kép meglehetősen élénk kolorista munka.

A vászon dekoratív és “tarka”. Annak érdekében, hogy a kép ne nézze ki kaotikus, szétaprózott struktúrát, a művész élesen körvonalazza a kontúrvonalakat, ezáltal elhatárolva egyes sziluetteket másoktól. Egy ilyen döntés a képhez vezet a konvencionális érzetet, a ábrázolt képek maximális szimbolizálását.

Ebben a vászonban minden rendkívüli. Maga a kompozíció atipikus és feltételes, feltételes, változó pillanatként vagy ennek a pillanatnak a fényképeként. A szokatlan színkombináció, a pointillizmus technikája az egyes grafikai technikákkal kombinálva eklektikus alkotást eredményez, határvonalat, amely két különböző művészi mozgás kereszteződésén helyezkedik el. Ez valójában valami új és újjászületett, a művész által másképp átgondolt, a kép korábbi törvényeivel ellentétben. Tehát fokozatosan egy művészeti irány átalakulása és egy új, még mindig nem teljesen felépített születése.

A vászon kompozícióját hullámos, erősen ívelt vonalak szervezik, amelyek között a művész különböző élénk színekkel díszít egy pont díszítést. Mindez nagyon dekoratív és fülbemászó.

Az ilyen “színezés” és “dekoráció” miatt a tökéletesen sík kép életre kel, és elkezdi a színek és a vonal átgurulását egymás között. A művész, mintha megindítana egy mechanizmust, amely elkezdi élni, saját, csak adott mozgást indít.

A kép az alvás helyére hasonlít, egy olyan térre, amely azonnal megváltozik, egyes képek átalakulnak a szemében, mások eltűnnek. Ez egyfajta elfoglalt látomás, gyors álom, amikor a benyomások, a színek és a hangok összekeverednek, hogy egy álomba konvergáljanak, amikor az irreális hajlamos valóra válni. A valóságban ilyen színek és vonalak nem léteznek – ez egy játék, az elme játék.

A központi kép az etteni kert emlékezetének metaforikus tere. A kert tele van virágzoklással és más bizarr növényzet formákkal. A képzeletbeli virágok közös színezetű és texturált magot alkotnak, amelyen más képek lazulnak, lenyűgöző erejük és meséjük, törékenységük és törékenységük ebben a maximálisan feltételes és fantáziáinak és álmainak művészvilága által faragott világban, az elme játékából született világban.

A vászon kissé elsötétült, talán a képről hiányoznak a világos, tiszta, álcázás nélküli érzelmek, torzítás nélküli és hígítatlan érzések, tiszta, nem törött színek és szilárd, nem úszó, nem lengő vonalak és vonások.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5.00 out of 5)