Vincent Van Gogh alkotása fényes villanás a világfestmény történetében. Bár festménye nem keltette fel a kortársak megértését, festményei jelenleg nagyon népszerűek. A kreativitás párizsi időszakában Van Gogh festett egy képet a Szajna töltéséről.
Ennek a kreatív időszaknak a jellemzője a művész képi megjelenésének megváltozása. Érdeklődik az impresszionisták festménye iránt, ezért érdeklődése a színproblémák iránt és az ütés kifejező kifejezőképessége iránt erőteljesen növekszik. A művész a kiegészítő színek elméletét tanulmányozza, amelyet a pointillisták széles körben használtak, A. Monticelli pépes módját. Van Gogh palettája ebben az időben élénk és világos színekkel tele van. A kreativitás párizsi időszakában válik kitűnő koloristává. A Szajna-töltés a párizsi ősz harmonikus kombinációját közvetíti.
A festményt lágy impresszionista ecsetvonással festették. A kép a művész kreatív törekvéséhez tartozik. A képet nézve nem látjuk, hogy Van Gogh, akinek az élénk színei és a kivitelezés technikája azonnal felbukkan a fejemben. Ez egy csendes őszi táj, amely a Szajna partját meleg napsütéses napon ábrázolja. A folyó felületét apró hullámok borítják. A fű már sárgára vált, a fák levelei tele vannak őszi sárga, narancssárga és zöld színtel. A partot erős napfény világítja meg, annak ellenére, hogy a ragyogó kék ég felhőkben kezd vonzódni.
Az ég finom vonásokkal van írva, amelyeknek köszönhetően lágy átmenetek vannak a színről a színre. Az előtérben éppen ellenkezőleg, pépes körvonalak láthatók, amelyek a képen síkosságot mutatnak. Jól átadott légtér a munkában. Az átlátszó előtér színkombinációk zökkenőmentesen elsüllyednek a láthatáron. A “Szajna töltése” festmény kiváló példája a nagy művész kreatív fejlődésének.
(1 votes, average: 5,00 out of 5)