Híd a Szajna felett – Vincent Van Gogh

Híd a Szajna felett   Vincent Van Gogh

Van Gogh 1887-ben befejezte a festmény munkáját. Ezen rajzolta szeretett Szajna-folyóját. Amikor Párizsban volt, mindig a folyóhoz jött, csodálva annak tájját. Imádta az ezen a festői folyón áthaladó hidakat.

Ez a kép világos, telített színekkel festett, amelyek örömöt, a természet iránti csodálat energiáját, a nap játékát idézik elő. Minden más, mintha, eltűnik a nap sugaraiban, amelyek kiterjednek a házakra, a hidakra és az égre. A nap nagy szerepet játszik a képen, elfoglalja az egész gondolatot, közvetíti a kép mélységét. Minden más marad, mintha árnyékban lenne, de nem tűnik el a nap árnyékában, hanem éppen ellenkezőleg, minden tárgyat tükröz. Hidak, víz, tégla – minden tüzes színben látható.

Ugyanakkor a képet még több fény töltötte be, naposabbnak tűnik. A művész által használt festékek hangulatot, optimizmust, reményt, hitet és vidámságot adnak. Van Gogh teljes életében van, fáradhatatlan, örök mozgásban van. Minden tárgyat megfigyelésként érzékel, létfontosságú jelenségként.

A képén a művész önmagában nem írja le a naplemente folyamatát. Általában leírja a napot, teljes egészében. Megpróbálja közvetíteni a vászonon szétszórt nap sugarai. Ezek a sugarak nem ismertek, ahonnan jönnek, és nem tudjuk, hová vezetnek. Itt vannak, ebben a képen élnek, itt vannak, összegyűlnek az összes tárgy felett, és elnyelik a teljes képet.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5,00 out of 5)